L. Balogh Béni

Küzdelem Erdélyért

A magyar-román viszony és a kisebbségi kérdés 1940-1944 között


A honvédség észak-erdélyi bevonulása és a dél-erdélyi magyarság helyzete

A magyar Fővezérség már augusztus 31-én kijelölte irányelveit az Észak-Erdélybe bevonuló csapatok magatartására nézve.179 Súlyt helyezett arra, hogy „a honvédség bevonulását, fellépését és magatartását példás fegyelem, feltétlen rend és mintaszerű szervezettség jellemezze”. Kiemelte: „a felszabadító csapatok tagjai nem hivatottak arra, hogy a 22 éves múlt bűnöseivel szemben a megtorlást gyakorolják. A csapatokat ki kell oktatni, hogy egyéni akcióktól tartózkodjanak. Ha megtorlásra lesz szükség, azt a katonai közigazgatás szervei fogják végrehajtani. Egyéni bosszúk kielégítését meg kell tiltani és akadályozni.” A dokumentum szigorúan előírta a kisebbségekkel szembeni korrekt magatartást. „A román és egyéb nemzetiségűekkel való bánásmód minden esetben kimért, korrekt [legyen – L. B. B.], és a magyar katonához méltó emberiesség jellemezze. Az »oláh« megjelölést előttük ne használjuk, mert ez őket sérti. Ilyenkor a »román« szót alkalmazzuk.” Ellenszegülés vagy fegyveres ellenállás esetére kíméletlen megtorlást helyezett kilátásba, „különösen akkor, ha az román vagy kommunista elemektől indult ki”.180 Az összetűzések elkerülése végett a Fővezérség célszerűnek tartotta a román lakossággal való érintkezést „a legszükségesebb mértékre korlátozni”.181

Küzdelem Erdélyért

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 112 7

E könyv a magyar-román viszonyt és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó kisebbségi kérdést vizsgálja az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntés és a háborúból való 1944. augusztus 23-i román kiugrás közötti időszakban. Műfaját tekintve diplomáciatörténeti mű. A fő hangsúly a kétoldalú viszony alakulásán, a „hagyományosnak" számító politikai-diplomáciai aspektusok elemzésén van, a kisebbségi kérdést ennek függvényében tárgyalja.

A kötet nem csak a téma kutatóinak, hanem az Erdély sorsa iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönségnek is jó szívvel ajánlható. A második bécsi döntésnek és az ezt követő négy évnek ugyanis napjainkig ható következményei vannak, és mind a magyar, mind a román köztudatban elevenen él az emléke. A magyar és a román levéltárak anyagai, a diplomáciai okmánytárak, a szakirodalom, a sajtó, valamint a korabeli szereplők visszaemlékezései alapján megírt mű ezért a mára nézve is sok tanulsággal szolgál. Egyben segít eligazodni a 20. századi magyar−román viszony bonyolult szövevényében, ugyanakkor hiteles képet fest az Erdély birtoklásáért folytatott küzdelem egyik legizgalmasabb, sorsdöntő időszakáról.

Hivatkozás: https://mersz.hu/l-kuzdelem-erdelyert//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave