Cseke Ákos

A középkor és az esztétika


A szép észlelése

Baumgartennél, mint láttuk, egy olyan megismerésről van szó, mely az érzékekből kiindulva mintegy megpihen a szépségben, ami a maga módján az „esztétikai” megismerés végpontjaként is tételezhető. Ilyen elmélettel kétségkívül találkozunk a skolasztikus irodalomban. A Summa theologiaeben Tamás megállapítja, hogy az érzék az ember számára nemcsak az élethez szükséges dolgok megszerzését biztosítja, hanem a megismeréshez nyit utat (sensus sunt dati homini non solum ad vitae necessaria procuranda, sicut aliis animalibus; sed etiam ad cognoscendum), illetve hogy a szép érzékelése sajátosan az ember képessége, mely elkülöníti őt az állatoktól, hiszen az állatok nem észlelik a körülöttük élő dolgok szépségét (solus homo delectatur in ipsa pulchritudine sensibilium secundum seipsam), és azt is hozzáteszi, hogy a szépre ügyelő ember az érzékein át képes mindent magába fogadni, és az érzéki képekből mintegy „összegyűjteni az igazságot” (ut colligat veritatem).269 Később, ugyanennek a műnek egy fontos és sokat idézett pontján összeveti a jó és a szép befogadását, és a szép kapcsán megállapítja: a széphez hozzátartozik, hogy nem magában a vágyott dologban, hanem e dolog „látásában vagy felfogásában pihen meg a vágy” (ad rationem pulchri pertinet quod in eius aspectu seu cognitione quietetur appetitus), illetve hogy éppen ezért a szép az értelmi megismerés rendjéhez tartozik.270 A szépet ennyiben a megismerés egyfajta tökéletességének is nevezhetjük, amennyiben az ilyen megismerés nyugalmat áraszt; nem véletlen, hogy az Igazság és módszer egy fontos pontján Gadamer is erre a tamási gondolatra hivatkozik, hiszen az esztétikai tapasztalat számára elsősorban a megértés tapasztalata (függetlenül attól, hogy Tamás nem az esztétikai-művészeti tapasztalatról beszél).271


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 132 5

A középkori esztétikának szentelt tanulmányok a 19. század második felétől fogva egyre nagyobb helyet foglalnak el az esztétikatörténeti kutatásokban, magyarul azonban még soha nem jelent meg egy kifejezetten ennek a kérdésnek szentelt összefoglaló munka. Cseke Ákos könyve ebben a tekintetben hiánypótló mű. A középkor és az esztétika ugyanakkor nem pusztán az ebben a témában született külföldi szakirodalom ismertetésére vállalkozik, hanem a szakirodalom közmegegyezésen alapuló belátásainak újragondolását is elvégzi. A könyv többek között a következő kérdésekre keresi a választ: Milyen szerepet tölt be a művészet és a szépség a középkori gondolkodásban? Mennyiben módosítja - vagy inkább ássa alá - a középkori szerzők tanulmányozása a modern esztétikai tapasztalatot? Mit jelent a szépséget észlelni a világban és önmagamban? Létezik-e érzékfeletti szépség? És vajon szép-e a szerelmes, széppé tesz-e a szeretet, a szerelem világa? A könyv többek között Tertullianus, Ágoston, Eriugena, Clairvaux-i Bernát, Bonaventura, Aquinói Tamás, Eckhart mester és Dante egy-egy szövegét elemzi és mutatja be az esztétika történeti vizsgálatának szempontjából.

Hivatkozás: https://mersz.hu/cseke-a-kozepkor-es-az-esztetika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave