Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


Származékképzési módszerek a gázkromatográfiában

A gázkromatográfia gyakorlatában származékképzésre legtöbbször a mérendő anyag illékonyságának vagy termikus stabilitásának növelése, a jelek átfedésének megszüntetése, valamint az alsó detektálási határ (LOD) csökkentése céljából lehet szükség. Az illékonyság, ill. termikus stabilitás növelése elsősorban a protikus és mozgékony hidrogéneket tartalmazó vegyületeknél fontos, mert ezek széles, elnyújtott jeleket adnak. Abban az esetben, ha a mérendő komponens más, hasonló illékonyságú anyagokkal átfedő csúcsot ad, a származékképzéssel elmozdítható abból a retenciós idő tartományból, ill. a jelalak javulása miatt az átfedés megszűnhet. Az LOD érték javítása jellemzően pl. az ECD detektálásnál fontos, ahol bizonyos anyagok detektor által adott jele a származékképzéssel jelentősen megnövelhető. A származékképzést általában az injektálás előtt hajtják végre, de esetenként a gázkromatográf injektorában is megvalósítható. Az átalakítás a minta-előkészítés során a szilárd fázisú extrakció egyik lépéseként vagy akár a szilárd fázisú mikroextrakció során is megvalósítható. Ma már a kereskedelemben beszerezhető korszerű robotok segítségével a származékképző reagens hozzáadása, a melegítés, az oldószer elpárologtatása és az injektálás automatikusan történhet.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave