Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


Származékképzés a fluoreszcenciás detektálásban

A fluoreszcenciás detektálás az UV–VIS módszerhez képest több nagyságrenddel érzékenyebb meghatározást tesz lehetővé, de natív fluoreszcencia hiányában a célvegyületek jelentős részénél nem alkalmazható. A 7.2.2.1. táblázat a fluoreszcenciás detektálás céljaira gyakrabban használt származékképző reagenseket tünteti fel. Gyakran a már jól bevált reagensek funkciós csoportjának módosításával lehet egy másik vegyületcsoportra szelektív reagenshez eljutni. A metoxi-kumarin-, dimetilamino-naftalin- vagy benzoxadiazolszármazékok esetében az alsó kimutatási határ pikogramm nagyságrendű. Az emissziós hullámhossz és gyakran az intenzitás is a mozgó fázis összetételével, polaritásával változik. Víz és más hidrogénkötést tartalmazó oldószerek kioltják vagy nagyon csökkentik a fluoreszcenciát, és gyakran a pH-nak is jelentős hatása van. Ezért a folyadékkromatográfia áramló fázisának kiválasztásánál az elválasztás szempontjai mellett a detektorjel intenzitását is figyelembe kell venni. Előnyös, ha a reagens maga nem fluoreszkál, csak a keletkezett származék, mert ebben az esetben nincs szükség külön a reagens eltávolítására.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave