Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


A folyamatos (ellenáramú) folyadék–folyadék fázisú extrakció

A folyadék–folyadék extrakció hatásfoka a szakaszos eljárás (választótölcsér) ismétlésével növelhető, de oldószer-, idő- és munkaigénye miatt csak akkor gazdaságos, ha a megoszlási hányados (Km > 0,5) két-három lépésben lehetővé teszi az elválasztandó anyag 80–90%-ának kinyerését. Kisebb megoszlási hányadosok esetén, a folyamatos extrakcióra korábban egy billenő tálcán sorba kapcsolt elválasztó edényekből (választótölcsérek) álló berendezést (Craig-extraktor) használtak. Ma már, főként a nagyobb léptékű (preparatív, félüzemi) minta- előkészítési folyamatokban (pl. növényi vagy állati eredetű minták hatóanyag tartalmának, drogok, hormonok, fehérjék stb. kinyerésére) ún. folyamatos ellenáramú (counter current) módszereket alkalmaznak, amelyek elvét és egyszerű műszaki megoldását a 2.4.2.1. ábra mutatja. Az eljárás lényege, hogy a (nem elegyedő) folyadékfázisok lehetőleg nagy felületen érintkezve egymással szemben áramlanak, miközben a dinamikus megoszlási egyensúly folyamatos megújulásával az extrakció végbemegy. A művelet az oldószerek sűrűségétől és a fázisok elrendezésétől függően fel- vagy leszálló üzemmódban is megvalósítható, pl. olyan formában, hogy az egyik folyadékfázis álló helyzetben van, míg a másikat szűrőfelületen diszpergálva áramoltatják át. Az eljárás egy gázszűrő palack és folyadékpumpa alkalmazásával laboratóriumi körülmények között is megvalósítható.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave