Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


A gélkromatográfia áramló fázisa

A gélkromatográfia áramló fázisa az álló fázis (gélszemcsék) és az elválasztandó anyagok tulajdonságaitól függően szélső esetben poláris (víz) vagy apoláris (szerves) oldószer, ill. oldat lehet. Bizonyos toleranciákkal a gélszerkezetek átmeneti polaritású oldószer(elegy)ekben is duzzadnak, de általános szabály, hogy a hidrofil (vízben duzzadó) géleket poláris, a hidrofób tulajdonságúakat apoláris áramló fázissal alkalmazzák. Ellenkező esetben (pl. vizes fázisban duzzadó gélszemcsék esetén) az áramló fázis polaritásának csökkentése (metanollal, acetonitrillel) a gélszerkezet részleges összeesését (shrinkage), a pórusméretek csökkenésével a gélkromatográfia szelektivitásának (az elválasztási molekulaméret-tartomány) megváltozását eredményezheti. A poláris (vizes) áramló fázis rendszerint híg puffer vagy sóoldat, amelynek szerepe részint az elválasztandó anyagok (fehérjék) tulajdonságainak (ionizáltság, oldékonyság stb.) fenntartása, részint a gélfázis másodlagos (zavaró) elválasztási mechanizmusainak (adszorpció, ioncsere) visszaszorítása. A minta magas (fehérje-) koncentrációja, ill. viszkozitása az áramlási (elúciós) profil torzulását (tailing) és az elválasztás minőségének romlását okozhatja. Az áramló fázis megválasztásában figyelembe kell venni a különböző gélszerkezetek kémiai stabilitását is (dextrán gélek savas, szilikagélek lúgos közegre érzékenyek). Az áramló fázis szükség szerint adalékanyagokat (detergens, stabilizátor), ill. a bakteriális bomlást, vagy szennyezést gátló (Na-azid) vegyületeket is tartalmazhat.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave