Kremmer Tibor, Torkos Kornél

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata


A hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia

A hidrofób kölcsönhatáson alapuló folyadékkromatográfia az 1970-es évek elején az affinitási kromatográfiás töltetek másodlagos kölcsönhatásainak tanulmányozása során alakult ki. Elsőként Shaltiel (1971) írta le, hogy amikor agaróz hordozó szemcsékre térkitöltő (spacer) ligandumként alkilaminokat kötött, megfelelő kísérleti körülmények között a töltetet apoláris vegyületek elválasztására is alkalmasnak találta. 1973-ban szinte egy időben Hjertén és Porath kimutatták, hogy hidrofób tölteteken és az áramló fázisban kozmotróp sók jelenlétében a fehérjék retenciója és a módszer szelektivitása növelhető (hydrophobic salting-out chromatography). Hoftsee (1973, hydrophobic adsorption chromatography) a ligandum szénláncának növelésével, illetőleg sűrűségének csökkentésével finomította az eljárás felbontóképességét és alkalmazási területeit. Végül Morris (1976) a módszerre az általánosan elfogadott hidrofób kölcsönhatású folyadékkromatográfia (Hydrophobic Interaction Chromatography, HIC) elnevezést javasolta.

Elválasztástechnikai módszerek elmélete és gyakorlata

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 109 7

Az elválasztási műveletek kezdetleges vagy kifinomult formái (fajtázás, szitálás, szűrés stb.) ősidők óta az alapvető emberi tevékenységek közé tartoznak. Fejlődésük az ókortól kezdve a középkori alkimistákon keresztül az újkor és az ipari forradalom eredményein át a modern tudományos és technikai eljárásokig az emberiség kultúrtörténetének jelentős részét képezi. Általában megállapítható, hogy a különböző elválasztástechnikák tapasztalati úton, az anyagi világ jelenségeinek és törvényszerűségeinek megismerésével szoros kölcsönhatásban, annak részeként és igényeként alakultak ki.

Könyvünk az egyetemi tananyagot kiegészítve az elméleti alapok tárgyalásán túlmenően az elválasztástechnika modern módszereiről (mintaelőkészítés, kromatográfia, elektroforézis és ultracentrifugálás) és fontosabb alkalmazási területeiről kíván áttekintést adni. Az egyes fejezetekben bemutatott gyakorlati példák a (bio)analitikában, a biológiai és biokémiai kutatásokban, laboratóriumi diagnosztikában dolgozó szakemberek széles körének érdeklődését figyelembe véve főleg a biotechnológia, az élettan és a kórélettan szempontjából fontos alkalmazási területeken és vegyületcsoportokon (enzimek, fehérjék, gliko- és lipoproteinek, mono- és oligoszacharidok, nukleozidok, nukleotidok stb.) kívánják bemutatni a korszerű elválasztástechnikai módszerek széles spektrumát és alkalmazhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kremmer-torkos-elvalasztastechnikai-modszerek-elmelete-es-gyakorlata//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave