Maynard Smith John, Szathmáry Eörs

A földi élet regénye

Az élet születésétől a nyelv kialakulásáig

Génszabályozás

August Weismann, aki először látott tisztán a gének ügyében (ő „id”-nek hívta őket), felismerte, hogy a sejtek differenciációja kétféle mechanizmuson alapulhat (10.1. ábra). Az egyik lehetőség, amelyet ő jobban kedvelt, hogy az egyedfejlődés során a sejtek osztódásakor csak bizonyos gének kerülnek be az utódsejtekbe: csak az agyhoz szükséges gének jutnak be a leendő agysejtekbe, csak a májhoz szükségesek a leendő májsejtekbe, és így tovább. Egyedül a csíravonal sejtjei, amelyekből majd kialakulnak az ivarsejtek, őrzik meg valamennyi gént, mivel csak így fejlődhet ki belőlük a következő generáció. Weismann azonban tisztában volt azzal, hogy van egy másik lehetőség is: az összes gén bejut az összes sejtbe, de a különböző sejtekben különböző gének aktívak. Ehhez arra van szükség, hogy a sejten kívülről, például a környező sejtekből érkező ingerek kapcsolják be a megfelelő géneket. Weismann az akkori ismeretek alapján elvetette ezt az alternatívát, mivel nem látott rá módot, miképpen lehetnének elegendően változatosak a külső ingerek. Ma mégis ezt az alternatívát tartjuk helyesnek, noha Weismann problémájára (a géneket bekapcsoló hatások sokféleségére) máig sincsen teljesen kielégítő válaszunk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 104 2

Biológia

1995-ben jelent meg a The Major Transitions in Evolution című átfogó mű Szathmáry Eörs és az azóta elhunyt Maynard Smith tollából, melyet sokan az elmúlt száz év egyik legfontosabb evolúcióról szóló művének tartanak. Az ennek nyomán született összefoglaló könyv magyarul először 2000-ben jelent meg. A téma művelése természetesen nem állt meg, most az Olvasó az Oxford University Press engedélyével egy korszerűsített és bővített kiadást tart a kezében.

Az élő szervezetek lenyűgözően bonyolultak. Minél többet tudunk meg róluk - biokémiájukról, anatómiájukról, viselkedésükről -, annál inkább megdöbbenünk az evolúciós alkalmazkodás felfedezett részletein. E könyv a művelt olvasó számára az evolúció új képét kínálja, melynek magja az a felismerés, hogy az evolúció során történt néhány gyökeres változás az örökletes információ tárolásában, kifejeződésében és átadásában, amelyek egyszersmind a komplexitás növekedését is lehetővé tették. Ezzel párhuzamosan gyakran tapasztaljuk, hogy a korábban függetlenül szaporodó replikátorok (másolódni képes molekulák, sejtek, organizmusok) magasabb evolúciós egységbe szerveződnek. Ha az alacsonyabb szint evolúcióját a magasabb nem tartaná kordában, mi sem lennénk itt. A folyamatokat kísérő munkamegosztás szintén a komplexitás növekedésének irányába hatott.

A szerzők a könyvben az evolúció nagy lépéseit tekintik át az első replikátorok sejtekké szerveződésétől az emberi nyelvkészség kialakulásáig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maynard-smith-szathmary-a-foldi-elet-regenye//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero