Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Magyar grammatikák latinul

A magyar nyelv latinul írott grammatikái közül elsőként Komáromi Csipkés György Hungaria Illustratája említendő (Utrecht, 1655).64 A munka helyesírási szabályzatot és alaktant tartalmaz, mondattana nincs. Vezérgondolata a héber–magyar nyelvrokonság, amit már Geleji is tudnivaló dologként említett, de a hebraista Komárominál fontosabb szerepe van. A nemzeti öntudat éppen a héberrel való összehasonlításban jelentkezik a leghatározottabban. Már az is nagy dicsőség, hogy – Komáromi meggyőződése szerint –a magyar egyetlen más nyelvvel sem mutat rokonságot, csak a héberrel, mint annak leszármazottja. A szerző megállapítja, hogy a magyar még az eszményített héberrel is állja a versenyt, sőt, az igeragozás lehetőségeiben még felül is múlja.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave