Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


„Az egy-ügyű kösségnek szava jarasa”

A stílus és tartalom összefüggéseinek tárgyalásánál a szerzők, fordítók nem ritkán a megcélzott közönségréteget is említik. Madarász Márton Meissner-fordítása (1635) azért „üres az udvari ékesszólástól”, hogy az „együgyűek” segítségére és épülésére tudjon válni.678 Más szavakkal ugyanezt fogalmazza meg Veresmarti Mihály (1639).679 Hasonló szellemben nyilatkozik Bökényi Filep János (1652): „az együgyű buzgó lelkeket” szembeállítja azokkal, akik „az egész tudományt bé nyelni láttatnak”.680 Az „együgyű községet” az unitáriusok is emlegetik (1700), ugyancsak megkülönböztetve a „bölcs, eszes, és okos Philosophusoktól”.681

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave