Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

Szinkretikus irányzatok

A XVII. század első évtizedeiben az addig egységes melanchthoniánus logika újabb irányzatokkal gazdagodott. A szinkretizmus képviselői közül némelyek az itáliai skolasztika gondolatait használták fel. Az áramlat jellemző képviselője Johannes Sturm (Sturmius). Nála a padovai arisztoteliánusok legkiemelkedőbb alakjának, Jacobus Zabarellának a hatását mutatják ki, aki viszont a középkori skolasztikusokhoz nyúlt vissza. Sturm legnagyobb hatású tankönyvében (1608) jelenik meg az a meghatározás, amely Ramushoz hasonlóan a gyakorlatias célkitűzésre utal. A logika nem lehet öncélú fogalomrendszer, hanem eszköz, „habitus instrumentarius”, melynek segítségével el lehet igazodni a világ dolgai között, az igazat a hamistól meg lehet különböztetni.180

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero