Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között

Kartezianizmus

A magyar logikai irodalomban a karteziánus eszmék is éreztették hatásukat, különösen a század utolsó évtizedeiben. A logika speciálisan karteziánusnak tartott meghatározása, mely szerint az a világosan megkülönböztethető ismeretek rendszere, a rámista és a jezsuita hagyomány elegyítéséből származik. A karteziánus ismeretelmélet semmilyen pozitív adalékkal nem szolgált egy sajátos logikai rendszer létrehozásához.249 Hogy mégis beszélhetünk karteziánus logikáról, az annak köszönhető, hogy Descartes hívei közül sokan, a mester filozófiáját szem előtt tartva, de lényegében a hagyományos elemek felhasználásával megpróbáltak egy szabályozott, iskolai logikát körvonalazni. A magyar hatás szempontjából különösen fontosak a holland Descartes-hívők.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

Irodalom

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero