Bartók István

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között


Egyszerű beszédvázlat, egyszerű hallgatóság

A Tabula II. a beszéd szerkezeti vázlatán, az Elkészétésen kívül egyedül az El-Praedicállás tudnivalóit tartalmazza. Ilyen rész szerepel a Tabula [ben is, de ott a Praedicatio elmondásánál mást jelent, mint a Tabula II. megfelelő részében. Az utóbbiban nincs szó a prédikátor ideálisnak tartott lelkiállapotáról, szellemi felkészüléséről. Annál részletesebben tárgyalja viszont Medgyesi a szónok viselkedésével, előadásmódjával kapcsolatos követelményeket. Bizonyára nem véletlen, hogy az egyszerűbb beszédmintához csatlakozik a prédikálás külsőségeinek aprólékos taglalása. A hatás szempontjából a külsőségeknek nyilván nagyobb szerepük van egyszerűbb emberekből álló hallgatóság esetén.

"Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 034 2

A könyv a korszak magyarországi és erdélyi szerzőinek elméleti munkásságát mutatja be, legnagyobbrészt eddig feldolgozatlan források feltárásával és rendszerezésével. Az értékelés alapja az összefüggés az európai mintákkal.

A hazai szerkesztésű kézikönyvek sorában először a grammatikai és a poétikai munkákat tárgyalja, a második részben a logikai, a harmadikban a retorikai összefoglalókat. Az utóbbiak között a világi ékesszólástant az egyházi retorikák követik: az imádkozás- és prédikációelméleti traktátusok. Az önálló kiadványok áttekintése után elszórt megjegyzésekből bontakoznak ki a korabeli szerzőknek az irodalomra vonatkozó jellemző elgondolásai, különös tekintettel a stiláris követelményekről és a fordításirodalom kérdéseiről megfogalmazott nézetekre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bartok-sokkal-magyarabbul-szolhatnank-es-irhatnank//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave