Kovács Lajos, Csupor Dezső, Lente Gábor, Gunda Tamás

Száz kémiai mítosz

Tévhitek, félreértések, magyarázatok


Előszó

A XXI. század elején Közép-Európában mintegy kettőszázötven évnyi felvilágosodásra és százötven évnyi modern természettudományra tudunk visszapillantani, ám ezt kevesen teszik.2 Az ún. átlagember, a laikus, aki mindenhol a társadalom nagy többségét alkotja, elképesztő tudatlanságban él, ami a saját testét és az őt körülvevő természetet illeti. Az átlagember ilyen irányú ismerete és a természettudósok szaktudása közötti távolság az elmúlt száz esztendő alatt egyre nőtt, és az utóbbi húsz év alatt pedig valóságos szakadékká vált, amelyet áthidalni majdnem lehetetlen, ennek ellenére állandó kihívást jelent. Az átlagember ma nem tud többet (ha szelídebben fogalmazunk, nem tud sokkal többet), mint nagyapja vagy dédapja 1900 körül, de azt is mondhatnám, mint valamelyik őse 1800 körül. Itt megemlítendő, hogy egy autó, laptop vagy mobiltelefon használata nem jelent tudást vagy valamiféle műveltséget, csak egy-egy szerszámot. Ilyen körülmények mellett könnyen képződnek tévhitek, hamis magyarázatok, teljesen buta elképzelések, amiből leleményes vállalkozók nem kis hasznot tudnak húzni. Több kérdés is felvetődik. Miért érzi jól magát a nagy többség a tudatlanságban? A mi társadalmunkban az információ és a kommunikáció állítólag eddig soha nem látott magas színvonalon van, tehát információkhoz hozzájutni nem nehéz. Miért nem akar a többség a dolgoknak a végére járni, vagy legalább ezt megpróbálni? Miért olyan hiszékeny? Honnan erednek a tévhitek? Ki kezdi ezeket terjeszteni? Ahogy a „tévhit” szóban már benne van, itt az ember a hit világában él és nem a tudás világában. „Csupán két dolog létezik: a tudomány és a vélemény. Az első tudást, a második tudatlanságot szül” – tartja a görög Hippokratésznek tulajdonított bölcsesség. Mindnyájunk múltja, gyerekkora tele van misztikus eseményekkel, mesékkel, villámokkal és mennydörgéssel, hittanórával és csodáknak tulajdonított élményekkel. Ezekhez képest a tények, a tudás világa sokszor bonyolultabb, gyakran szárazabb, van, amikor csalódásokkal és sok illúzió elvesztésével jár. Mert kár, hogy nincs Mikulás, hogy nincsenek angyalok, hogy nem jóakaratú manók laknak a nagy tölgy üregében, kár, hogy nincsenek csodák, de itt van a természet, és akinek ez nem elég „csoda”, az soha sem próbálta a természet nagyszerű összefüggéseit megérteni.

Száz kémiai mítosz

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 123 3

Tudásunk nem jelentéktelen hányadát képezik a különböző tévhitek. Ezek olyan tudományosan nem helytálló ismeretek, melyek alapvetően befolyásolják a világról alkotott képünket, mindennapi cselekedeteinket. Tévhiteink nagyon is „emberiek": a mindennapi megismerés hiányosságai (túláltalánosítás, szelektív észlelés, pontatlan megfigyelés), a számunkra elviselhetetlenül bonyolult problémák egyszerű megoldásába vetett hit és a csodavárás legalább annyira okai, mint a félretájékoztatás, félrevezetés, legyen az szándékos vagy akár jó szándékú is. És tévhiteink megannyi veszélyt hordoznak magukban: gyakran pénztárcánk, nem ritkán egészségünk látja kárát.

A Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem négy kutatója arra a feladatra vállalkozott, hogy megpróbál a sok-sok tévhitünk közül száz olyannal szembesíteni bennünket, amely valamilyen módon köthető a kémia tudományához és kémiai ismereteink hiányosságaihoz. Jogos-e a mesterséges anyagoktól való félelmünk? Igaz-e, hogy a természetes anyagok csak jók és egészségesek lehetnek? Mi a veszélyesebb: az ismert mellékhatású gyógyszerek vagy az ismeretlen hatású "csodaszerek" szedése? Valóban a "bio"-é a jövő az élelmiszerek és az üzemanyagok terén? Ilyen és ehhez hasonló kérdések húzódnak meg a tudományos igényesség és az olvasmányosság határán egyensúlyozó írások mögött.

Hézagpótló ez a könyv. Nem elsősorban tudományos ismeretterjesztés. Annál több: az élet dolgaiban történő eligazodásunk, végül is életben maradásunk segítője, támogatója. Ezért ajánlom mindenkinek, azoknak is, akikben a „kémia" szó rossz emlékeket ébreszt, azoknak is, akik eddig sem tartották illő dolognak, hogy kémiai ismereteik hiányosságával kérkedjenek, és legfőképpen ajánlom a könyvet a tanároknak: tegyék óráikat színesebbé, tanítványaikat problémaérzékenyebbé a könyvben található írások feldolgozásával.

Tóth Zoltán egyetemi docens, Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék

Hivatkozás: https://mersz.hu/kovacs-csupor-lente-gunda-szaz-kemiai-mitosz//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave