Takács László

A római diplomácia

Bellona szentélye

Bellonának, a háború istennőjének szentélyét (aki ősi, talán szabin eredetű istenség volt) a Kr. e. III. század elején emelték a pomeriumon kívül, a serviusi fal közelében. A Rómával szövetségben nem álló, idegen államok követeit itt fogadták, de itt került sor a háborúból hazatérő hadvezérek fogadására is. A szentély előtt oszlop állt, amely a római hadüzenet archaikus formájára emlékeztetett. Később az oszlopnak szimbolikus jelentősége is lett. Amikor a rómaiak olyan államoknak üzentek hadat, amelyeknek területe nem volt szomszédos Rómával, egy hadifogolynak a megtámadni kívánt államból származó földet kellett vinnie a közeli Circus Flaminius területére. E földdarabon egy fából készült oszlopot emeltek, s a hadüzenet szertartását ezzel az oszloppal szemben hajtották végre. Később ezt a szertartást mindig itt végezték el. Az utolsó ismert eset Kr. u. 179-ben, Marcus Aurelius uralkodása alatt történt.

Tartalomjegyzék

A római diplomácia
Impresszum
Előszó
chevron_rightBevezetés
- Néhány szó a fogalomhasználatról
chevron_rightAz ókori görögség
- chevron_rightIstenek és emberek
  - Isteni követek, Hermész és Írisz
- chevron_rightEmberek és emberek
  - Vendégbarátság
  - Hírnök a görög drámákban
- chevron_rightKövetségek
  - Küldöttségek jóshelyekhez
- Szövetségi politika
- Diplomácia és fenyegetés
- Kommunikáció háborús időkben
chevron_rightA római állam diplomáciája
- A királyság kora
- A római társadalom alapstruktúrái
chevron_rightA diplomácia résztvevői és eszközei
- chevron_rightA szóbeli, személyes diplomácia
chevron_rightHáborútól a békéig
chevron_rightDiplomáciai gesztusok
chevron_rightNemzetközi szerződések
chevron_rightDiplomáciai kapcsolatok a polgárháborúban
- Barátkozás a harctéren
chevron_rightA hódító Róma
chevron_rightIrodalmi kitekintés
- Diplomácia az Aeneisben – Az Aeneis mint „a római diplomácia tankönyve”
Összegzés
Fogalommagyarázatok
Ajánlott irodalom
PONT KÖNYVEK

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 107 3

Történelem Ókortudomány

Hogyan érintkeztek egymással az ókori Mediterráneum népei? Milyen szövetségek köttettek görögök és a rómaiak között? Hogyan tárgyalt egymással az két rivális, Róma és Karthágó? Miként közlekedtek a követségek, hogyan értettek szót egymással? Miként viszonyult egymáshoz hódító és leigázott? Hogyan értelmezte Róma történelmi küldetését?

A Pont könyvek sorozat új darabja, A római diplomácia érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/takacs-a-romai-diplomacia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero