Maróth Miklós

Iszlám és politikaelmélet


A síiták

A síita iszlám alapjában véve az eddig ismertetett szunnitákkal azonosan gondolkodik, bár államelméletük tekintetében egy lényeges pontban különböznek egymástól. A síiták szerint ugyanis a próféta halálát követően mindig volt, és mindig kellene lennie az umma élén egy Allahtól választott vezetőnek, aki mind erkölcsi, mind szellemi értelemben véve tökéletesebb mindenki másnál,96 aki maga a tökéletes ember (al-insān al-kāmil), az igazságos uralkodó (al-sulṭān al-ʿādil).97 Ezt a Mohamed családjából származó bűntelen és elképzelésük szerint emberfölötti képességekkel rendelkező személyt tisztelik a síiták az imám titulussal. (Ebben az esetben a szó jelentése különbözik a korábbi kérdések tárgyalása során megismerttől.) Sajnos az imámok nyilvános jelenléte a földön az utolsó imám elrejtőzésével 940-ben véget ért, visszatértét immár több mint ezer éve folyamatosan várja a síita közösség. Ő az egyedüli legitim uralkodó, távollétében az ummának nincs de iure törvényes, hanem csakis de facto elismert vezetője, akinek korlátozott jogköre van: nem magyarázhatja a vallási tanításokat, és nem üzenhet háborút másoknak (bár természetesen külső támadás esetén megvédheti országát).


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 120 2

Létezik-e az iszlám világának állameszméje? Mi az umma és a saría? Mi az állam célja? Miről szól a medinai alkotmány? Hogy függ össze vallás és politika a muzulmán világban? Ki a kalifa, a vezír, a sejk és az imám? Hogyan értelmezzük az arab világ társadalmi folyamatait? Miért érdekelte az Omajjád kalifákat Arisztotelész és Nagy Sándor levelezése? Ki volt Alfarabi, Ibn Sziná és Al-Mávardí? Összeegyeztethető-e az iszlám és a modern politika?

A Pont könyvek sorozat új darabja, az Iszlám és politikaelmélet érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/maroth-iszlam-es-politikaelmelet//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave