Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


A ciszterciták

Az egyik a cisztercitáké volt (mai nevükön ciszterciek), akik magukat a benedeki regulák igazi megvalósítóinak tartották. (Igen szigorú szabályzatukat Clairvaux-i Szent Bernát fogalmazta meg 1098-ban.) A ciszterciták a legelhagyottabb, lakatlan vidéken építették fel kolostoraikat, maguk csapolták le a mocsarakat, törték fel a földeket. Földműveléssel, gazdálkodással, az ipari technika fejlesztésével foglalkoztak. Ők hozták létre a laikus testvérek intézményét. Gazdasági szemléletük egészen más volt, mint a bencéseké. A gazdagodó bencés kolostorok új épületszárnyakat építtettek, szőnyegeket, berendezési tárgyakat vásároltak a pénzükből. Úgy tettek, ahogy egy korabeli úrnak is tennie illett: nagyvonalúan költötték a pénzt. A ciszterciták viszont nagy bűnnek tartották a világi javakat, ezért gyorsan gyarapodó jövedelmükkel egyetlen dolgot tehettek: visszaforgatták gazdaságukba, eszközöket vásároltak, újabb területeket törtek fel és tettek termővé. Szemléletük, tevékenységük meglepő módon hasonlított a későbbi korok kapitalistáiéhoz. Fontos szerepet játszottak az új mezőgazdasági eljárások bevezetésében, a technikai eszközök, például a malomszerkezet fejlesztésében, hiszen egyfelől ismerték az ókoriak technikai és gazdasági írásait, másrészt termelési tapasztalatokkal is rendelkeztek. ➤[2b; Élet keretei 4a] Sikerük egyik oka, hogy sok nagybirtokos tartotta hasznos beruházásnak, ha cisztercitákat hív néptelenebb birtokaira, amelyet aztán a betelepülőkkel közösen megműveltek. Főleg a nyugati kultúra peremterületein volt fontos a szerepük.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave