Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


A társadalmi margó mindig mást jelent

A középkori társadalom zárt rendek – „universitasok”, „communák”, testvériségek – sokaságából állt össze. Csupa magánviszony: emberek csoportjai, lehetőségüktől függően jogokat, támogatást ígérnek, illetve alkudnak ki maguknak. Aki kimarad valamennyi közösségből és szerveződésből, az kívül van jóformán a társadalmon is. Ilyen társadalmi szélre, margóra szorult emberek a hordákban vagy a törzsi társadalomban alig-alig vannak, legfeljebb a pár nélkül maradt nőket és férfiakat lehet idesorolni egyes törzsi közösségekben. De minden civilizációban bőséges és változatos ez a csoport. Azokban a kultúrákban, ahol a társadalom nem ilyen „magáncsoportok” sokaságából áll, illetve ahol nincsen olyan zárt, hivatalos ideológia, mint a középkori Európában, a „margó” más jellegű. De – szó esett róla – mindenhol a társadalmon kívüliek csoportjába tartoztak az idegenek (akiket a kereskedőnépek vendégbarátsági intézménye próbált meg befogadni); valamint a bűnözők, a csavargók, szökevények, kalózok és útonállók. (A rabszolgák nem, hiszen meghatározó helyük és szerepük volt a társadalom szervezetében.)

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave