Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


A társadalom és egyház kritikája a Biblia alapján

Volt egy csoport, melynek tagjai nemcsak életfelfogásukkal és viselkedésükkel, de a vallási nézeteikkel is szemben álltak az egyházzal, és vallási-ideológiai alapon szervezkedtek a fennálló rend ellen. Ezek voltak az eretnekek. Az induló szerzetesi mozgalmakat gyakran mindössze annyi választja el az eretnekektől, hogy bizonyos megfontolásból a pápa az egyiket engedélyezte és támogatta, a másikat pedig tiltotta. Az eretnekek részben ugyanazt hirdették, mint a szerzetesek: az „apostoli életmód” megvalósítását, a világi örömök, gazdagság, hatalom, szerelem, kényelem, lakomák elutasítását. De többnyire nem álltak meg itt. Először is azt hirdették, hogy ha nem teljes lemondásban él valaki, akkor bűnös, függetlenül attól, hogy a hatalom vagy a vagyon az egyházé vagy világi emberé. Elítélték a papok kiváltságait (pl. két szín alatti áldozás, felszentelés, társadalmi kiváltságok) is. Nemcsak a papság elkülönülését és működését tartották feleslegesnek és károsnak, hanem a templomokat, oltárokat, feszületeket is. Valaki vagy helyesen él, és akkor üdvözül a mennyországban, vagy bűnben, és akkor elkárhozik a pokolban, így semmi szükség szertartásokra, gyónásra, misére, azok úgysem segítenek. Természetesen ennek megfelelően nem hittek a purgatóriumban sem, az átmeneti büntetésekben, mely után a kisebb bűnös a mennyországba juthat. Azt is biztosra vették, hogy csak teljes önmegtartóztatásban szabad élni, a házasság nem lehet szent, hiszen az nem más, mint törvényesített paráználkodás.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave