Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Együttélés és egymásrautaltság

Mindez azonban a zsidó–keresztény együttélésnek csak az egyik oldala. Amikor éppen nem volt üldözési hisztéria, zsidók és keresztények élete összefonódott, sokkal inkább mint a csavargók és a letelepedettek csoportjaié. ➤[3b] Mivel a kereszténység tiltotta a kamatszedést, ám az uraknak, fejedelmeknek pénzre szüksége volt, a pénzügyleteket, az adószedést, a vámok és révek kezelését, a pénzkölcsönzést szívesen bízták a zsidókra. A középkor kezdeti szakaszában ezek megvetendő munkák voltak, mert biztosan vezettek a kárhozatra. Azt elérte az egyház, hogy a keresztények nagy része óvakodjon a pénzügyektől, de a zsidók megtérítését vagy elüldözését nem tudták maradéktalanul keresztülvinni a világi hatalmak ellenérdekeltsége miatt. Később, a pénzforgalom bővülésével a pénzügyletek jelentősége megnőtt, és már a pénzvagyon lett a tekintély alapja. Ez a változás egyes országokban a meggazdagodó zsidók elleni fellépés indítéka lett. Ugyanakkor sok esetben a gazdag zsidó bankárok és kereskedők komoly rangra, befolyásra tettek szert. Különösen így volt ez az Ibériai-félsziget államaiban a XV. századig, ahol a félszigetet meghódító keresztények pedig nem őket, hanem a mórokat tartották fő ellenségnek. A zsidók autonóm közösségének önálló vezetősége volt, és úgy leveleztek az uralkodóval, mint egy másik állam fejével. Szívesen alkalmaztak zsidókat a keresztény udvarokban orvosként, diplomataként vagy pénzügyi feladatokra. Kasztíliában például a pénzügyminiszteri hatáskörrel rendelkező zsidó pénzemberek beleszóltak az országos politikába is. Itt nagyjából a keresztény egyetemek elterjedése idején a zsidó szellemi élet is kialakította a maga tudományos műhelyét. Megjelent az a nézet, mely szerint a Tóra és a Talmud, vagyis a hit összeegyeztethető a természettudományos vizsgálódással, sőt tudományosan alátámasztható. Ez a skolasztikához közel álló irányzat az ortodox zsidók ellenállásába ütközött, akik attól sem riadtak vissza, hogy az inkvizíciót kérjék fel, tiltsa be a szabadon gondolkodó irányzat vezetőjének, Majmúninak a műveit.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave