Lőrinc László

Életmódtörténet II.

Középkor


Leányrablás helyett: lovagi szerelem

A másod- és harmadszülött lovagok felhagytak a leányrablással. Lassan általánossá vált, hogy ők is megházasodhatnak, utódaikra nem birtokot, hanem vagyont és rangot hagyva. A leányrablások helyét átvette azok szelídített, a keresztény elvárásokhoz jobban igazodó változata, a „lovagi szerelem”. Egy-egy férjes asszonynak – gyakran hűbéruruk feleségének – „udvaroltak”, akinek kegyeit nem erőszakkal, hanem finom viselkedésükkel, különleges áldozatokkal, esetleg szép verseikkel próbálták elnyerni. Ulrich von Lichtenstein esete legendássá vált: több száz lovagi párviadalon vett részt az imádott nő színeit viselve, az ő kegyeiért küzdve, s miután a hölgy meglepődött, hogy az egyik alkalommal, a hírekkel ellentétben, nem veszítette el az ujját, fogta és levágta azt, s egyik sokadik versével együtt elküldte a hölgynek. Azután a nő vára előtt leprások között kellett várakoznia, hogy láthassa. Miközben ennyi mindent vállalt azért, hogy szerelmi bálványát legalább láthassa, aközben együtt élt törvényes feleségével. De hát a feleség miféle hódolatot érdemelt volna, amikor elérhető közelségben volt, s talán már gyermekkorban kijelölte őt a család a férje számára? Lichtenstein esete nem volt egyedülálló, a lovagok akkoriban a legképtelenebb fogadalmakat tették, csak hogy a hölgyüknek bizonyítsák szerelmüket. A nő bálványozása, akinek egyetlen pillantásáért egy egész életet érdemes feláldozni: ez nemcsak újdonság volt, de éppen ellenkezője az addigi nőgyűlölő felfogásnak és durva magatartásnak.

Életmódtörténet II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 832 3

Ez a könyv nemcsak a középkori tárgyi környezetet (lakóhely, öltözet, táplálék stb.) mutatja be, hanem egyrészt szélesebb értelemben beszél az „élet kereteiről” (demográfia, higiénia, orvoslás, élelmezés, technika, termelés, településszerkezet stb.) másrészt a társadalom belső viszonyairól (család, egyes életkorok, nemek illetve társadalmi csoportok jellemzői és kapcsolatai stb.), végül a gondolkodásmódról (erkölcs, mentalitás, mindennapi rítusok, jogszemlélet, az idő és tér felfogása stb.). Ez a megközelítés a múlt bemutatása mellett korunk jelenségeit is értelmezi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave