Dienes Zoltán

Mitől tudomány a pszichológia?


Miért nem jelent a bayesiánus posterior bizonyítékot?

Az előző fejezetben láthattuk, hogyan kell kiszámolni a posterior eloszlást egy paraméter értékéhez. Posteriorunk részben a priorunk egyéni sajátosságaitól függ, melyek egy tudományos folyóirat olvasóit kevéssé érdeklik. Erre az egyik lehetséges bayesiánus válasz a nem informatív priorok használata, más szóval az olyan prioroké, amelyek a teljes tudatlanság állapotát tükrözik. Így a posteriort kizárólag a likelihood határozza meg, vagyis az csak a bizonyítékokat veszi figyelembe. Ezzel az a probléma, hogy nem létezik olyan, hogy nem informatív prior. Vegyünk fontolóra egy tanulmányt, amely a Brightonban élő ateisták és vallásos emberek arányát kívánja meghatározni! Ésszerűnek tűnik az a javaslat, hogy a tudatlanság állapotát úgy szimulálhatjuk legjobban, ha minden lehetséges arányszámnak ugyanolyan valószínűség-sűrűséget biztosítunk, vagyis ha egyenletes priort hozunk létre, ahogy azt az 5.1a ábra bemutatja. Így annak a valószínűsége, hogy az arány értéke 0 és 1 között van, ugyanaz, mint annak a valószínűsége, hogy az arány értéke 1 és 2 között van. Most vegyük fontolóra, hogy ez milyen következményekkel jár az arány inverze szempontjából! Mikor az előbbi arány értéke 0 és 1 között található, az utóbbi értéke 1 és végtelen közé esik. Mikor az előbbi értéke 1 és 2 között található, az utóbbié 1/2 és 1 és közé esik. Ezért ha elfogadjuk az egyenletes priort az (ateisták száma)/(vallásos emberek száma) arányhoz, akkor annak a valószínűsége, hogy az inverz – (vallásos emberek száma)/(ateisták száma) – arány értéke 1/2 és 1 közé essen, ugyanaz, mint annak a valószínűsége, hogy az arány értéke bármilyen 1-nél nagyobb szám legyen (lásd az 5.1b ábrát). Az arány inverzének értékéről most már nem mondhatjuk el, hogy a teljes tudatlanság állapotát tükrözi. A probléma általános érvényű. Ha egy prior egyenlő valószínűséget (vagy valószínűség-sűrűséget) rendel egy változóhoz, akkor a kérdéses változó bármilyen nemlineáris transzformációja (pl. egy arány átalakítása az inverzébe, egy reakcióidő átalakítása sebességgé, vagy egy hosszúság területté való átalakítása) nem rendelkezik egyenletes priorral. Így az átalakított prior egyértelmű előítéleteket tükröz. Ezért az eredeti változó priorja szintén egyértelmű előítéleteket kell hogy tükrözzön, nem pedig az ideális tudatlan ember tudatállapotát. Royall (1997) kifejtette, hogy egy adott változó lehetséges értékeivel kapcsolatos tudatlanság állapotát nem lehet úgy tükrözni, hogy a valószínűségekhez bármilyen konkrét értékeket rendelünk, hiszen az éppen azt jelenti, hogy képtelenek vagyunk bármilyen számot hozzájuk rendelni. Természetesen megfelelő mennyiségű adat esetén a likelihood előbb-utóbb uralni fogja a priort, melynek pontos formája így egyre kevésbé lesz érdekes. De ha ez a bayesiánus érve, akkor miért nem foglalkozunk csak a likelihooddal és feledkezünk meg teljesen a priorról és a posteriorról?

Mitől tudomány a pszichológia?

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 843 9

Mitől tudomány a pszichológia? Milyen logika húzódik meg a pszichológiai kutatások mögött?

Alapvető fontosságú könyvében Dienes Zoltán a tudományfilozófia és a statisztika kulcsproblémáit mutatja be, melyek közvetlenül és húsba vágóan érintik a pszichológiai kutatás gyakorlatát. A könyv a kutatás és pszichológiaoktatás szempontjából megkerülhetetlen, a hallgatók számára mindeddig nem vagy nehezen hozzáférhető elméleti viták és nagy hatású gondolkodók köré épül. Dienes világos és gördülékeny stílusban ismerteti Popper, Kuhn és Lakatos, Neyman és Pearson, Bayes, Fisher és Royall elképzeléseit.

Széles körű tanítási tapasztalatából kiindulva a szerző példáit a pszichológia tudományos gyakorlatából meríti, így a könyv mind a pszichológiai kutatásmódszertan, mind pedig az elméleti és történeti témákkal foglalkozó szemináriumok és előadások ideális segédkönyve.

Azoknak az érdeklődő haladó tanulóknak és kutatóknak, akik használni szeretnék a könyvben bemutatott statisztikai megközelítéseket, a következő internetes oldalt javasoljuk: http://www.lifesci.sussex.ac.uk/home/Zoltan_Dienes/inference/.

"Egy jó tankönyv legyen jól tanulható, tanítható és számon kérhető. Ez a könyv mindhárom követelményt maximálisan kielégíti, ezenkívül nemcsak tanulságos, hanem szórakoztató olvasmány is: a klasszikus angol humor legkiválóbb hagyományaira épül." (Mérő László)

Hivatkozás: https://mersz.hu/dienes-mitol-tudomany-a-pszichologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave