Christian Thomasius, a 18. század egyik legnevesebb német gondolkodója életművében viszonylag ritkán érintette a szellemi termék védelmének problematikáját. Mégis érdemes röviden foglalkozni egyik írásával, amelynek ugyan nem centrális témája a szerzői jog, de figyelemre méltó alapelveket fogalmaz meg korának sokat vitatott kérdésében. A vonatkozó írás a meglepő De iura circa colores címet viseli, azaz a különböző színek jogi megítélésével foglalkozik.210 Az írás – címlapjának tanúsága szerint – nem is Christian Thomasius tollából származik: szerzőként egy bizonyos Hermann Wißmann szerepel Magdeburgból, aki 1783. április 24-én védte meg ebből a témából doktori értekezését.211 Nyomtatásban viszont nem Wißmann neve alatt, nem önálló műként, hanem a Christian Thomasius témavezetése alatt készült 128 értekezést összefogó kötetben jelent meg.212 Már a publikáció formája is mutatja, hogy az egyes disszertációk szorosan kötődtek a „Doktorvater” szellemi munkásságához. Köztudott továbbá, hogy akkoriban általános szokás szerint a témavezető professzor készítette el az értekezést, amelyet a jelölt tisztességesen megfizetett neki.213 Az egyetemi szokások által sugallt védelmen túl az írás stílusa és idézési technikája is számos támpontot kínál, amelyek Thomasius szerzősége mellett szólnak.214