Jakab Éva

Szerzők, kiadók, kalózok

A szellemi alkotások védelmének kialakulása Európában


Millar v. Taylor (1769)

Andrew Millar 1769-ben kirakatpert indított R. Taylor ellen, és keresetét a common law által (szerinte) elismert örökös, korlátlan és abszolút copyrightra alapozta.260 Andrew Miller ugyan Skóciában született 1707-ben, de 1728 óta Londonban élt, és egy könyvkereskedő céget vezetett. Nem érzett már szolidaritást a vidéki könyvkereskedőkkel, mert üzlete régen Londonhoz kötötte.261 Nem volt különösebben művelt, irodalomismerő polgár, de jó szimattal gyorsan felismerte a nyereséggel eladható műveket, és tetemes vagyonra tett szert a könyvkereskedésből. A források tanúsítják, hogy Millar számos közismert irodalmi mű copytulajdonosa volt. Így például 1729-ben 135 fontért megvette az ünnepelt író, James Thomson Sophonisba című színművének kiadói jogát. Mintegy 3000 fontot ajánlott Mallettnak a Bolingbroke Works (Összes műve) kiadói jogaiért.262 Kortársai az egyik legsikeresebb kereskedőnek ismerték, aki a bíróság előtt is bátran és kitartóan képviselte érdekeit. Így már 1750-ben feltűnt a Millar v. Kinkaid and Others perben, amelyet 17 londoni könyvkereskedő indított 24 skót vetélytársuk ellen. A per (az alperesek lakhelye szerint) azonban Edingburgh-ban és Glasgow-ban folyt skót bíróságok előtt, ezért a skót jog alapján született az ítélet is. Így ez a common law copyright elismerésére nézve nem bírt relevanciával.263 Andrew Millarnak az elhíresült Millar v. Taylor lett egyébként az utolsó pere, mert 1768. június 8-án, az első tárgyalási napot követően meghalt. Ez azonban nem érintette magát a pert, mert azt üzlettársa, Thomas Cadell vitte tovább. További érdekesség, hogy William Blackstone vállalta el a felperes képviseletét ebben a perben.264

Szerzők, kiadók, kalózok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 129 5

A szellemi alkotások védelme a társadalom és a jog központi problémája a modern információs társadalomban, amikor a szellemi termékek megjelenési formája a technika rohamos fejlődésével párhuzamosan alig követhető ütemben változik. Az új kihívásokra csak a kérdéskör alapos, a történelmi gyökereket is feltáró elemzése révén fogalmazhatók meg adekvát válaszok.

A szellemi alkotások jogának legizgalmasabb kérdései közé tartozik a szellemi termék és alkotója közti viszony és annak forgalomképessége. Az angol és a német jogrendszerben két egymástól lényegesen eltérő, de önmagában következetes és jól működő modell alakult ki. A kötet a könyvnyomtatás korai történetétől a 19. század végéig követi nyomon a technikai fejlődés, a szellemi áramlatok és a jogi-dogmatikai érvelések izgalmas összjátékát, és a szerzői jog szabályozását máig meghatározó, alapvető filozófiai és jogi tanokat olvasmányos formában, az eredeti források alapján mutatja be.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakab-szerzok-kiadok-kalozok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave