Az omikai technológiák olyan nagy áteresztőképességű vizsgálatokat jelentenek, amelyek képesek az organizmusok DNS-szekvencia-szintű összehasonlítására (genomika), a génekről átíródó valamennyi RNS mintázatának vizsgálatára (transzkriptomika), a gének funkcionális vizsgálatára (funkcionális genomika), a fehérjemintázatok meghatározására (proteomika), az anyagcseretermékek és lebontási folyamatok résztvevőinek jellemzésére (metabolomika), az egyedi gyógyszerválasz genetikai alapú vizsgálatára (farmakogenomika) és a környezet és a gének interakciójából kialakuló betegségek patomechanizmusának tanulmányozására (környezeti genomika). Az automatizált mérőmódszerekből áradó információhalmazt a bioinformatika nagy kapacitású hardverrel rendelkező komputerhálózattal képes kezelni. A bioinformatika a komputereszközök kutatásának, fejlesztésének és felhasználásának kiterjesztése biológiai, orvosi, viselkedési és egészségügyi adatok kezelése céljából, beleértve ezen adatok beszerzését, tárolását, rendszerezését, archiválását, analízisét és láthatóvá tételét. A célkitűzések a következők: az adatok olyan rendszerezése, amely lehetőséget ad a felhasználóknak a meglévő információk gyors elérésére, az új információk bevitelére, a meglévő információk analízisére, végül az adatok biológiailag releváns módon való értelmezésére. A bioinformatika adatforrása a DNS- és fehérje-szekvenciaadatok, a makromolekula-szerkezet, a funkcionális genomikai és biológiai kölcsönhatások adatai (mint például a metabolikus utak, a fehérje-fehérje kölcsönható hálózatok). A bioinformatika leggyakoribb felhasználási területei a homológiakeresés, az új típusú gyógyszerfejlesztés és a széles skálájú adathalászat.