Raskó István

Genetika és egészség


AIDS-vakcina?

Az orvostudomány a vakcinálással sikeres harcot vívott, és gyakorlatilag megszüntette a kanyaró- és gyermekbénulás-járványokat. Vannak azonban olyan halálos betegségeket okozó vírusok, amelyek genetikai anyaga rendkívül gyorsan megváltozik a szervezetben, és új mutációk alakulnak ki. Ennek következtében a vírusok kijátsszák a szervezet immunválaszát, és a mutációk következtében megőrzik fertőzőképességüket. Ezek a gyilkosok az AIDS-et okozó HIV1 vírus, a néha halálos kimenetelű influenzát okozó vírusok, a hepatitis C vírus, a dengue- és a nyugat-nílusi lázat okozó vírusok. Ezek a patogének sem sebezhetetlenek, a kulcskérdés az, hogy a kutatók megtalálják-e a vírusok Achilles-sarkát, ami ellen ellenanyag termelődik, mégpedig olyan széles spektrumú közömbösítő ellenanyag, amely semlegesíti a vírusokat attól függetlenül, hogy azok milyen gyorsan mutálódnak. A stratégia tehát adott, a megvalósítás azonban rendkívül bonyolult, és évekbe telik, ahogy azt a hatásos AIDS-vakcina kifejlesztése terén tett erőfeszítések is bizonyítják. 2006-ban kezdeményezték, hogy az AIDS-fertőzés kivédésére vakcinát állítsanak elő. A próbálkozás azonban máig sikertelen maradt, annak ellenére, hogy ez alatt a 20 év alatt a kutatók jelentős ismeretekre tettek szert a HIV vírus immunválaszát kiváltó és azt közömbösíteni képes lehetséges vakcináról. A kísérletek azzal kezdődtek, hogy 1800 vérmintát vettek különböző afrikai, európai országokból, Ausztráliából és az Egyesült Államokból származó AIDS-es betegektől, és megvizsgálták a vérszérum vírusközömbösítő hatását. A vírus felszínén azonosítottak egy olyan immunválaszt kiváltó fehérjét, a gp120-at, amely célpontja lehet a nagy hatású vírusközömbösítő vakcinának. A HIV-fertőzés első lépéseként ugyanis ez a gp120-as fehérje kapcsolódik az emberi fehérvérsejtek felszínén található kötőhelyhez, néhány ellenanyag viszont a gp120-hoz kötődve megakadályozza a kölcsönhatás kialakulását, és ezáltal a vírus nem jut be a sejtekbe. A HIV vírus mutációinak következtében a gp120 rendszeresen alakot vált, ezáltal kikerüli az immunválaszt. A vírusnak a vírusmembránon található és a gp120-hoz kapcsolódó másik fehérjéje szintén ígéretes, immunválaszt kiváltani képes antigénnek bizonyult. Egyes kutatók nem az ellenanyagokon alapuló, humorális immunválaszban bíztak, hanem abban, hogy a HIV vírussal fertőzött sejteket specializálódott ölő T-limfocitákkal tönkretegyék. Mások az ellenanyagok és az ölő T-limfociták kombinációját javasolták. A széles spektrumú vírusközömbösítő ellenanyag megtalálásával az a probléma, hogy azt a vírusfertőzéshez legjobban alkalmazkodó egyes B-sejtek termelik, de rendkívül kis mennyiségben. Egy módszertani újítás, amelynek segítségével a termelő, egyedi B-sejtekből történt ellenanyag-klónozással választanak közömbösítő ellenanyagokat, jelentősen megváltoztatta a kutatási irányokat. A kutatók megpróbálják megérteni, hogy termelődik az emberi szervezetben a B-sejtek által kiválasztott széles spektrumú közömbösítő ellenanyag. Mint az egyéb fertőzések esetén, a vírus bejutásával a B-sejtek osztódásával olyan sejtvonalak keletkeznek, amelyek a behatolóval szemben nagyobb affinitással rendelkeznek. Ezt a B-sejt-érési folyamatot a tudományos irodalom affinitási érésként ismeri, amelyben egy sorozatos mutációval és szelekcióval párosult folyamat eredményeképpen a leghatékonyabb immunválaszra képes B-sejtek alakulnak ki. A termelt ellenanyag évek alatt alakul széles spektrumú ellenanyaggá. A mutációk megváltoztatják a klasszikusan Y alakú ellenanyag-molekulák csúcsait, de érdekes módon a hatékony, ám rendkívül kis mennyiségben termelt, széles spektrumú közömbösítő anyagokban mutációk találhatók az ellenanyag-molekulák egyébként stabil, konzervatív részein is. Ezt a folyamatot egy Malawiból származó férfi HIV-fertőzésének nyomon követéséből állapították meg. Elmondhatjuk, hogy az AIDS elleni hatékony vakcina piacra kerüléséig még évek telhetnek el, annak ellenére, hogy az utóbbi időben jelentős tudományos ismeretek születtek.

Genetika és egészség

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 840 8

Hogyan szabályozza táplálkozásunk a génkifejeződést és a betegséghajlamot? Mik az őssejtek, és mire használhatjuk őket a gyógyításban? Hogy változtatja meg a bennünk élő mikrovilág a betegséghajlamunkat? Mi a hálózati medicina, és mi a jelentősége a gyógyszerfejlesztésben? Milyen genetikai alapon fejlesztett vakcinákkal küzdhetünk az új típusú fertőzések ellen? Hogyan befolyásolja a méhen belüli fejlődés a későbbi betegséghajlamunkat? Hogyan alkalmazhatjuk saját genetikai adataink megismerését az életminőség javításában? Van-e az őseink földrajzi eredetével összefüggő betegséghajlamunk?

A TámPont könyvek sorozat új darabja, a Genetika és egészség érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rasko-genetika-es-egeszseg//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave