Lőrinc László

Életmódtörténet III.

Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig


A gyorsírás

A nyelvi információk rögzítésének sajátos módszere volt a gyorsírás, amely képes volt az élőszó tempójának követésére, így olyan beszédek leírására, megőrzésére, amelyek spontán keletkeztek, és elhangzásuk előtt nem voltak leírva. Ilyen írásrendszert már az ókori görögök is ismertek, a római időkben pedig igen elterjedt volt. Magyarországon a legrégebbi ismert gyorsírók állítólag az Itáliából érkezett Kapisztrán János latin nyelvű szónoklatait jegyezték fel a nándorfehérvári ütközet előtt. A magyar nyelvhez illeszkedő első rendszert Gáti István dolgozta ki 1820-ban.

Életmódtörténet III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 844 6

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép?

Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave