Lőrinc László

Életmódtörténet III.

Anyagi kultúra 1500-tól napjainkig


Átkelés a Dunán

Míg a közlekedés Buda és Pest között teljes volt, addig én is elég gyakran átjöttem, de most… […] Tehát így áll a dolog: a hajóhidat egész éven át használják egészen télig, míg a jégzajlás kezdődik. Ekkor el kell bontani, nehogy a jég kettészakítsa, ami különben így is elég gyakran megtörténik, mint például ezelőtt tizennégy nappal is. Ha már egyszer a hajóhíd szét van szedve, akkor csak tavasszal állítják vissza, midőn a jégzajlás megszűnt. Időközben a repülőhidat, vagyis az úgynevezett hidast használják, de ezt sem mindig, és ha jég van, éppen nem. Ezután már csak csónakkal lehet oda- vagy visszautazni. Míg a jég gyenge, addig az utazás nagyobb csónakokkal történik. Egy-egy csónakba 30–40 ember fér, s rendesen néggyel közlekednek. Ha az átkelést az úszó jégdarabok nem akadályozzák, úgy öt perc alatt a másik parton lehetünk. De ha jégár van, úgy az átkelési időt éppenséggel meg nem határozhatjuk. Egy óráig, sőt tovább is eltarthat, olykor a jégdarabok több száz lépésnyire is magukkal ragadják a csónakot a folyamon. Néha erősen megakad a csónak a jégdarabok között, s csak hintázó mozgás által lehet közülük menekülni, amit az utasoknak közösen kell végrehajtaniuk. Ha a jégzajlás még erősebb, úgy csak egészen kis csónakkal lehet átkelni, amelybe alig egy-két ember fér, s ezeknek is le kell feküdniük. Ha útközben egy nagyobb jégtáblához érkeznek, kiszállnak, a csónakot átvontatják a jégtáblán, s a másik oldalán ismét a vízbe eresztik. Különben pedig igyekeznek a jég között úgy átvergődni, amint csak lehet. Ez azonban eltarthat két vagy három óráig is, s hozzá, kivált éjjel, igen kellemetlen. Veszélyesnek is látszik, de aligha lesz az, mivel szerencsétlenségről még nincs példa. Nálunk nehezen szánná rá magát valaki ilyen utazásra, míg itt gyakran egy bál miatt megtörténik. Végre ha megállott a zajlás, és befagyott a folyam, a jégen át járnak gyalog és kocsin, úgy, mint nálunk. Az éghajlat és a folyam szélessége aligha engednék meg ezt, ha nem lennének a folyamon szigetek. […] Azért írom meg neked ezt a téli vízi utazást, mivel alig hiszem, hogy Európa többi fővárosainak valamelyikében így lenne.

Életmódtörténet III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 844 6

Hogyan változtak az ételeink az idők folyamán, és mi volt ebben a kivagyiság szerepe? Miféle hadicseleket alkalmaztak egymás ellen kórokozók és betegek évszázadokon keresztül? Hogyan változott az emberek tisztaságról alkotott fogalma? Hogyan alakult viszonyuk a falvakat hátukon úsztató mocsarakhoz vagy a vadállatokhoz? Hol és hogyan szerezték be a lőpor és a festékek alapanyagait? Hogyan világosodtak ki az esték, és ez milyen hatással járt? Miként változott a hírek terjedése a postakocsitól a táviratig és tovább? Milyen új élményeket hozott a vonat, a mozi, az autó, a repülés vagy a számítógép?

Csak néhány kérdés azok közül, amelyeknek nyomába ered az utóbbi fél évezred anyagi világát sok képpel és eredeti forrásszöveggel bemutató könyv.

Hivatkozás: https://mersz.hu/lorinc-eletmodtortenet-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave