Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A stripping technika felhasználási területe és felhasználásának módja

A stripping technika kifejezetten nyomanalitikai módszer. Felhasználása csak 10−6 M-nál kisebb koncentrációjú oldatok analízisénél indokolt, illetve elfogadható. Ennél nagyobb koncentrációk mérését a módszer reprodukálhatósága, illetve az elért analitikai eredmények pontossága, továbbá a módszer sajátosságai nem engedik meg. Érthető, hogy ilyen kis koncentrációk mérésénél a nyomanalitika összes szabályát szigorúan be kell tartani, ha megfelelő analitikai eredményeket kívánunk kapni. Egyes helyeken a módszert csak ún. nagytisztaságú laboratóriumokban alkalmazzák, ahol a laboratóriumi környezet, a klimatizált szűrt levegő megteremti az ún. helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP (good laboratory practice) feltételeit. Ennek hiányában is a megfelelő koncentrációjú oldatokkal ekvilibráltatott edényzet térfogatmérő eszközök a mérendő minták előkészítése során alkalmazott nagytisztaságú vegyszerek, az oldószerként használt nagytisztaságú víz stb. alkalmazása elengedhetetlen. Mind a mintákat, mind az analizált oldatokat mindenfajta szennyeződéstől óvni kell az analízisre való előkészítés, az oldatkészítés majd a mérés fázisaiban.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave