Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


Megvilágító fényforrások

A megvilágító fényforrásoknak kettős funkciója van: az atomos és a molekuláris abszorpció meghatározása (ez utóbbi elsősorban háttérkorrekciós célokat szolgál). Az atom abszorpciós vonalának szélessége néhány pm. Ahhoz, hogy az atom az atomfelhőn áthaladó fényből jelentős mennyiséget adszorbeáljon a sugárforrás vonalszélességének vagy spektrális sávszélességének keskenyebbnek kell lenni, mint az abszorpciósnak. Folytonos sugárforrásnál ez csak akkor teljesíthető, ha nagy felbontást alkalmazunk, máskülönben mérésünk az atomok fényabszorpciójára érzéketlen marad (4.4. ábra). Ahhoz, hogy a nagy felbontásnál az intenzitás még mérhető maradjon, nagy intenzitású folytonos sugárforrásra [például xenonív (Xe-ív)], van szükség (4.5.a. ábra). A célra német kutatók olyan ívlámpát fejleszettek ki, amelyikben kb. 70 bar üzemi nyomáson egy mikroívben a klasszikus Xe-lámpánál két nagyságrenddel nagyobb intenzitással a teljes AAS-ben használt spektrumtartományban közel egyenletes fényintenzitás biztosítható.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave