Zimmer Márta

Arcészlelés


Haxby és munkatársai arcmodellje

Mint már említettem, Haxby és kollégái úgy gondolták, hogy az 1990-es évek végén, a 2000-es évek legelején lokalizált, arcérzékenynek tartott területek csupán a kezdeti állomásai a feldolgozásnak, elsősorban a tényleges látványnak, azaz a vizuális tartalom feldolgozása a feladatuk. Ezért ezt a három területet – az előbbiekben definiált OFA-t, FFA-t és STS-t – egy „mag”-rendszernek tartották. Hangsúlyozták azonban, hogy ez a három egymástól elkülöníthető terület valószínűleg más információk kinyeréséért és bekódolásáért felelős. Azt például már az 1986-os Bruce–Young­modell is kiemelten fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az identikum és az arcon tükröződő érzelmek feldolgozása elkülönül egymástól. Haxby is a hétköznapi életből hoz példákat, amikor azzal érvel, hogy a két feldolgozás eltérő úton indul. Gondoljunk csak bele, hogy egy már ismert arcot fel tudunk ismerni függetlenül attól, hogy az illető mosolyog, dühös, vagy éppen undorodik valamitől. Ugyanannak a személynek tartjuk akkor is, ha más fényviszonyok között látjuk az arcát, vagy ha nem néz ránk teljesen, hanem kissé elfordítja a fejét. Egy mosolyt sem csupán az édesanyánk arcán ismerünk meg, hanem édesapánk mosolyt tükröző arcáról is le tudjuk olvasni a boldogságot, s mindkettőt ugyanazzal a címkével látjuk el. Tehát a „mag”-rendszerben is meg kell különböztetnünk ezt a két folyamatot, illetve ennél általánosabban: máshol fogjuk kódolni azokat a vonásokat, melyek az idő függvényében relatíve állandóak (mint például a személyazonosság vagy a látott személy neme), illetve azokat, melyek egy adott interakció alatt szinte pillanatról pillanatra változnak (például az érzelmi arckifejezések vagy a tekintet iránya). Ezt a feltételezést korábbi főemlősadatok is alátámasztották, ahol egysejt-regisztráció segítségével kimutatták, hogy az IT idegsejtjei inkább az identikumbeli változásokra, míg az STS neuronjai inkább az érzelmek változásaira mutattak nagyobb válaszmintázatot (Hasselmo és munkatársai 1989). Ugyanezt az elkülönülést számos humán fMRI-vizsgálatban is kimutatták. Puce és munkatársai 1998-ban azt tapasztalták, hogy az STS emelkedett szelektív aktivitást mutatott a szem, illetve a száj mozgására, míg az FFA nem. Hoffmann és Haxby (2000) kimutatták, hogy különböző irányban néző ismert arcok bemutatása esetén – ha a kísérleti személyeknek az arcok identikumára kellett szelektíven figyelniük – nőtt az FFA idegi válasza, az STS-é viszont nem. Ha azonban a feladat az identikumtól függetlenül a tekintet irányának figyelése volt, akkor ellenkezőleg: emelkedett STS aktivitás mellett az FFA neuronális válaszmintázata nem nőtt meg.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 858 3

Milyen információk olvashatók le egy arcról? Velünk született vagy tanulás útján szerzett képesség az arcok felismerése? Mit észlel az újszülött egy emberi arcból? Mennyire jó az idős emberek érzelemfelismerése? Mit jelent az arcvakság? Hogyan teljesítünk szemtanúként a rendőrségen? Hol tartanak az arcrekonstrukciós vagy az érzelemfelismerő számítógépes programok? Hasznosak a biztonsági és térfigyelő kamerák? Hogyan működik egy arcfelismerő rendszer a gyakorlatban?

A Pont könyvek sorozat új darabja, az Arcészlelés érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zimmer-arceszleles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave