Zimmer Márta

Arcészlelés


A tekintet iránya

Érzékenyek vagyunk mások tekintetére, illetve annak irányára. Ki ne mondta volna már legalább egyszer az életében, hogy „a hátamon éreztem a tekintetét” (a szemmel verésről már ne is beszéljünk!). Akkor is irányítja a figyelmünket, ha nem ránk irányul. Ha valaki elnéz valamerre, akkor mi is hajlamosak vagyunk követni a tekintetét. Hogy ez a folyamat evolúciós szempontból ennyire automatikus, növeli a túlélési esélyeinket, hiszen azt jelzi a számunkra, hogy valami olyasmit vett észre, amit mi éppen nem (például az adott tárgy vagy esemény nincs a látótérben) – lehet ez egy életünket fenyegető inger, vagy valaki, akiről éppen beszélgetünk. Persze egy direkt ránk irányuló tekintetet is lehet evolúciós aspektusból vizsgálni, jelezhet potenciális párt vagy ellenséget is. Emellett kommuniká­ciós jelentősége is van, jelezhetjük vele, hogy átadjuk a szót a másik félnek, aki addig hallgatott. Fejlődés-lélektani szempontból is kiemelkedő a tekintet fontossága: az anyanyelv elsajátításakor a baba automatikusan feltételezi, hogy a mama által nézett tárgy neve az, amit közben kimond. Ha igazán figyelünk valakire, akkor elkerülhetetlen, hogy ne befolyásoljon minket a tekintete. Ezt laboratóriumi körülmények között is kimutatták. Ehhez a klasszikus Posner­paradigmát (1980) használták. Az eredeti paradigmában a vizsgált személyeknek azt az instrukciót adták, hogy felvillanó ingerekről döntsék el a lehető leggyorsabban és legpontosabban, hogy azok melyik oldalon jelentek meg. Azonban minden inger előtt felvillant egy másik kép is, egy ún. kulcsinger, aminek megjelenési helye véletlenszerűen váltakozott, nem vetítette előre a későbbi inger felbukkanásának helyét. A vizsgált személyek akkor voltak a leggyorsabbak, amikor a kulcsinger ugyanazon az oldalon jelent meg, mint az azt követő inger (kongruens helyzet), amire a döntésüket meg kellett hozni, és a legrosszabban akkor teljesítettek, ha a kulcsinger és a valódi inger épp ellenkező oldalon jelent meg (inkongruens helyzet). Ugyanilyen hatással volt a valamelyik irányba néző arc is, ha ezt használták figyelemelterelő kulcsingerként. Tény azonban, hogy ugyanezt a hatást egyszerű balra és jobbra mutató nyilakkal is kimutatták. Ez valóban azt jelentené, hogy a való életben egy nyíl épp annyira informatív számunkra, mint egy ember tekintetének iránya? Ez a kérdés arra késztette a kutatókat, hogy legalábbis életszerűbb (ökológiailag validabb) helyzeteket alakítsanak ki a vizsgálataik során. Például, ha olyan képet mutattak, melyen nyilak is voltak, de velük ellentétes irányban néző arc is volt a képen, akkor szemmozgáskövető kamera segítségével kimutatták, hogy sokkal fontosabb információ számunkra a személy tekintete, mint a nyíl iránya. Ennek egy gyakorlati folyománya például az, hogy a bűvészek be tudnak csapni minket. Oda nézünk ugyanis, ahová tekintetükkel irányítják a figyelmünket.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 858 3

Milyen információk olvashatók le egy arcról? Velünk született vagy tanulás útján szerzett képesség az arcok felismerése? Mit észlel az újszülött egy emberi arcból? Mennyire jó az idős emberek érzelemfelismerése? Mit jelent az arcvakság? Hogyan teljesítünk szemtanúként a rendőrségen? Hol tartanak az arcrekonstrukciós vagy az érzelemfelismerő számítógépes programok? Hasznosak a biztonsági és térfigyelő kamerák? Hogyan működik egy arcfelismerő rendszer a gyakorlatban?

A Pont könyvek sorozat új darabja, az Arcészlelés érthető és logikus válaszokkal szolgál, határozott pontokat téve a kérdőjelek helyére.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zimmer-arceszleles//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave