Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Fogalom és elhatárolás

A keletkezési helyén maradt, vagy rövidebb-hosszabb szállítás után a szárazföldi vagy tengeri üledékgyűjtőben felhalmozódott, laza üledék nemcsak fizikailag különbözik a belőle létrejött, jóval szilárdabb és keményebb üledékes kőzettől. Gyakran a kettő ásványtani, sőt kémiai összetétele sem fedi pontosan egymást. E különbségek általában az evaporitoknál, a mészköveknél, a nagy kvarctartalmú pszéfiteknél és pszammitoknál a legkisebbek; az agyagkőzeteknél közepesek. A kiinduló anyagtól való legnagyobb fizikai és kémiai eltérés az éghető szerves kőzetek (III. kötet, 31. fejezet) körében tapasztalható; ezért is lehetett azok kialakulásfolyamatait oly nehezen megállapítani. A friss üledék szemcseelrendeződése, nagy porozitása, tetemes víztartalma, ill. vízbefogadó képessége azonban mindig különbözik a belőle kialakuló, nagyobb térfogatsúlyú szilárd kőzetétől, s az utóbbiban bizonyos anyagok távozása mellett új ásványok képződése is megindul. Ez alól még az olyan eleve szilárd üledéktestek sem jelentenek kivételt, amilyeneket a közvetlen kémiai kicsapódás vagy a biogén támasztóvázak zátonyszerű felhalmozódása hoz létre.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave