Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


A karbonátos kőzetek porozitása

A frissen ülepedett karbonátos iszapok 4–70%-os porozitásával szemben a karbonátos kőzeteké már csak néhány százalékot tesz ki. A konszolidált karbonátos kőzetek e viszonylag kis porozitásértékei ellenére Harbaugh (1967) szerint a Föld ismert szénhidrogén-készleteinek több mint fele karbonátos kőzetekben tárolódik. A mészkő- és dolomittestek karsztvize már ősidők óta a vízgazdálkodás fontos eleme. Egyes földtani övek karbonátos kőzeteiben a rajtuk áthaladó gőzök, gázok és/vagy hidrotermális oldatok érckiválásokat hagytak hátra. Az üledékes karbonátoknak a fluidumokkal szembeni viselkedése — a földtani feltételeken kívül — uralkodóan porozitásuk és permeábilitásuk függvénye. Nagymértékben befolyásolják azonban e tulajdonságaik a karbonátos kőzetek építő- és cementipari használhatóságát is. A porozitás mértéke és módja természetesen a karbonátos kőzetek felhalmozódási körülményeitől és leülepedés utáni sorsától függ. Ezért e kőzetek lerakódásának dia- és epigenezisének körülményeit is megvilágítja. Ez a sokrétű gyakorlati és tudományos jelentőség teszi érthetővé, hogy a karbonátos porozitás problémaköre hosz-szabb szünet után az utolsó negyedszázadban ismét beható vizsgálat tárgya lett. Indokolt tehát, hogy a karbonátos porozitásnak a 12.343. fejezetrészben előrebocsátott genetikai osztályozását a következőkkel egészítsük ki.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave