Balogh Kálmán (szerk.)

Szedimentológia


Az eolikus lerakódási alakzatok

Azért, hogy a sivatagok laza homokján 100 m magasságot is elérő draak fejlődnek ki, az atmoszféra határrétegének nagy — 3 km-ig terjedő — vastagsága a felelős. Ezeknek az I. kötet 6.5. fejezetben ismertetett szélfújta alakzatoknak a vízfolyások lerakódásaiéhoz hasonló hierarchiájuk van (Wilson 1972b). Bagnold (1954) kísérletei szerint a légáramlás erősségének növekedésével a hosszú, egyenes gerincű, csak kissé aszimmetrikus és nagy fodorindexű szélfodrokat olyan meredekebb fodrok váltják fel, amelyek a nagyobb méretű, hullámos gerincű, víz alatti áramlási fodrokra emlékeztetnek. Nagy szélsebességeknél pedig a felső áramlási állapotnak megfelelő, párhuzamos lemezes homoklerakódások képződnek. A kötetlen, száraz futóhomokterületeken megfigyelhető három fő alakzat — a fodrok, dűnék és draak — közötti átmenet hiányát a Wilson-féle diagram (I. kötet, 6.18 ábra) is mutatja. Hierarchiájukat pedig fodroknak a dűnékre és draakra, kisebb dűnéknek a nagyobbakra, a dűnéknek a draakra való rátelepülése fejezi ki. Ezen alapformák sokféle módosulását az aljzat anyagi minősége, fizikai tulajdonságai és morfológiája, a szállítható homok mennyisége és szemcsenagysága, a páratartalom, a csapadék mennyisége és minősége, valamint a szélerősség és a szélirányváltozások periodicitása határozzák meg. A víz alatti fodrokhoz hasonlóan, nyelv alakú fodrokat csak a nagyon finom homokot mozgató, gyorsabb szelek hoznak létre. A kisebb szélfodrok ferdelemezességének elmosódottságát, sőt hiányát a szökellve mozgó futóhomokszemcsék becsapódásos fölhalmozódása és jó osztályozottsága magyarázza (I. kötet, 6.51. fejezet). A meredekebb lejtők szélfodrai azonban emelkedő fodrokká alakulnak át. A durva homokból vagy murvából álló nagy fodrok nagyobb hullámhosszát és a csúcsukon mutatkozó keresztlemezességet a homok szemcsézetének bimodalitása okozza. A még szaltációval mozgó finom szemcséknek a nagyobbakra csapódása ui. nemcsak az utóbbiakat kényszeríti kúszásra, hanem saját maguk szaltációs távolságát is megnöveli. A lassabban mozgó durva szemcséknek a fodorgerincen való felhalmozódása pedig a fodormagasság növekedését eredményezi.

Szedimentológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 049 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-szedimentologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave