Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor

Bibliográfia

(Az 1982 utáni munkák sajtó alattiak.)

Aarburg, U. 1960. Zu den Lutherliedern im jonischen Oktavraum. JbLH 125–131.

Ábel J. 1881. Adalék Krumpachi Lőrinc hazánkfia XV. századi könyvtárához. MKSz 81–83.

Ábel J. 1884. Színügy Bártfán a XV. és XVI. században. Száz 22–51.

Ábel J. 1885. A bártfai Szent-Egyed temploma könyvtárának története. Budapest.

Abert, H. 1964. Die Musikanschauung des Mittelalters und ihre Grundlagen. Tutzing. (Halle 1905.) Acta Tomicina. (Posen) Poznan.

Adatok a hazai középkori könyvtárak történetéhez. MKSz 1888. 85–90; 1889. 86–98; 1890. 48–53; 1891. 33–44.

Agustoni, L. 1963. Gregorianischer Choral. Freiburg in Br.

Aigl P. 1838. Historia brevis venerabilis capituli cathedralis ecclesiae Quinque-Ecclesiensis a prima eiusdem origine usque finem anni 1838. Quinque-Ecclesiae.

Ameln, K. 1966/67. „Quem pastores laudavere”. JbLH 45–88.

Ameln, K. 1970/71. „Resonet in laudibus” – „Joseph, lieber Joseph mein”. JbLH 52–112.

Anglès, H. 1953. Die Bedeutung des Volksliedes für die Musikgeschichte Europas. KgrBer Bamberg 181–184. Kassel-Basel.

Antiphonale Missarum juxta ritum sanctae Ecclesiae Mediolanensis. Róma 1935.

Antiphonale Romanum. Párizs, Tournai, Róma. 1924.

Antiphonarium sacri Ordinis Praedicatorum, Róma 1933.

Antiphonarium ad usum Sacri et Canonici Ordinis Praemonstratensis. 1934. Párizs, Tournai, Róma.

Apel, W. 1958. Gregorian Chant. Bloomington.

Arany J. 1889. A magyar népdal az irodalomban. ((Hátrahagyott prózai dolgozatok.) Budapest

Arro, E. 1963. Das Ost-West-Schisma in der Kirchenmusik. Über die Wesensverschiedenheit der Grundlagen kultischer Musik in Ost und West. In: Musik des Ostens 2. 7–84.

Babits M. 1933. Amor Sanctus. Budapest.

Baini, G. 1828. Memorie storico-critiche della vita e delle opere di Giovanni Pierluigi da Palestrina. Róma.

Balics L. 1885, 1888–1890. A római katolikus egyház története Magyarországban I–II. Budapest.

Bálint S. 1937. Húsvéti vallásos népszokásaink. Ethn 54–61.

Bálint S. 1938. Népünk ünnepei. Az egyházi év néprajza. Budapest.

Bálint S. 1942. Az esztendő néprajza. Budapest.

Bálint S. 1964. A szegedi franciskánusok könyvtárának XVI. századi állománya. MKSz 134–141.

Bálint S. 1972. A somlóvásárhelyi premontrei apácák. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 11.291–300.

Bálint S. 1973. Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagy ünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Budapest.

Bálint S. 1975. Szeged reneszánszkori műveltsége. Budapest.

Bálint S. 1977. Ünnepi kalendárium. I–II. Budapest.

Ballagi A. 1879. A csíksomlyói szent-ferencrendi zárda könyvtára. MKSz 266–267.

Balogh J(olán) 1948. Mátyás-kori, ill. későközépkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethn 13–28.

Balogh J(olán) 1966. A művészet Mátyás király udvarában I–II. Budapest.

Balogh J(olán) 1967. A népművészet és a történeti stílusok. NéprÉrt 73–165.

Balogh J(ózsef) 1926a. Szent Gellért és „Symphonia Ungarorum”. Budapest.

Balogh J(ózsef) 1926b. Néhány adat Firenze és Magyarország kulturális kapcsolatainak történetéhez. Archeológiai Értesítő.

Balogh J(ózsef) 1927. „Voces paginarum”. Beiträge zur Geschichte des lauten Lesens und Schreibens. Leipzig. Rövidebben: „Voces paginarum”. Adalékok a hangos olvasás és írás kérdéséhez. Budapest, 1921.

Bannister, E. M. 1913. Monumenti Vaticani di Paleografia Musicale Latina. Lipcse.

Bárdos K. 1949. A protestáns graduálok és a gregorián hagyomány. MK 1579–1584.

Bárdos K. 1957. Az eperjesi Graduál. I. Gregorián kapcsolatok. ZtT 165–198.

Bárdos K. 1963. Die Variation in den ungarischen Passionen des XVI–XVIII. Jahrhunderts. StudMus 289–323.

Bárdos K. 1971. Harcok a passió éneklése körül Magyarországon. Theológiai Szemle 9–10.

Bárdos K. 1975. Volksmusikartige Variierungstechnik in den ungarischen Passionen. Budapest.

Bárdos K.– Csomasz Tóth K. 1977. A magyar protestáns graduálok himnuszai. NépzZtört 134–277.

Bartal A. 1901. A magyarországi latinság szótára. – Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungariae. Budapest.

Bartalus I. 1864. A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Pest.

Bartalus I. 1873–1896. Magyar népdalok. Egyetemes gyűjtemény I–VII. Budapest.

Bartha D. 1934a. A jánoshidai avarkori kettőssíp. Budapest.

Bartha D. 1934b. Szalkai érsek zenei jegyzetei monostoriskolai diák korából (1490). Budapest.

Bartha D. 1935. A XVIII. század magyar dallamai. Budapest.

Bartha D. [1938.] A magyar zenetörténet első fejezete. In: Magyar Művelődéstörténet (Szerk.: Domanovszky S.) I. 607–619. Budapest.

Bartók B. 1923. Volksmusik der Rumänen von Maramureş. München. Újra kiadva: Budapest, 1966.

Bartók B. 1924. A magyar népdal. Budapest.

Bartók B. [1934.] Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje. BÖI 403–461.

Bartók B. 1935. Melodien der rumänischen Colinde (Weihnachtslieder). Bécs. Faksimile-Ausgabe: Béla Bartók. Ethnomusikologische Schriften IV. Budapest. 1968.

Bartók B. 1937. Népdalgyűjtés Törökországban. Nyug 173–181.

Bartók B. 1942. A régi magyar-népzenéről. Ethn 173–176.

Bartók B.– Lord, A. 1951. Serbo-Croatian Folk Songs. New York.

Bartoniek E. 1923. Az Országos Széchényi Könyvtár 317. sz. középkori kódexéről. MKSz 200–204.

Bartoniek E. 1939. A magyar királykoronázások története. Budapest.

Bartoniek E. 1940. Codices latini medii aevi. Budapest.

Bartsch, K. 1862. Meisterlieder der Kolmarer Handschrift. Stuttgart. Újra kiadva: Hildesheim, 1962.

Batthyan[y], I. 1785–1827. Leges ecclesiasticae regni Hungariae et provinciarum adiacentium. Tom. 1–3. Albae–Carolinae–Claudiopoli.

Batthyány I. 1790. Sancti Gerardi Episcopi Chanadiensis scripta et acta hactenus inedita, cum serie episcoporum Chanadiensium. Albae–Carolinae.

Baud-Bovy, S. 1956. La strophe de distiques rimés dans la chanson grecque. In: Studia Memoriae Belae Bartók Sacra 355–373. Budapest.

Bäumer, S. 1895. Geschichte des Breviers. Freiburg in Breisgau.

Bäumker, W. 1886/1911. Das katholische deutsche Kirchenlied I–IV. Freiburg.

Békefi R. 1897. Oláh Miklós nagyszombati iskolájának szervezete. Száz 881–902.

Békefi R. 1906. A népoktatás története Magyarországon 1540-ig. Budapest.

Békefi R. 1910. A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Budapest.

Békési Concilia E. 1874. Irodalmi felfedezés. ÚMSion 425–434, 529–537.

Belényesy M. 1960. Über die mittelalterlichen Forschungen in der ungarischen Volkskunde. AEthn 203–212.

Benedek A. 1950. Les jeux hongrois de Noël. FolEthn 55–94.

Benedek A.– Vargyas L. 1943. Az istenesi székelyek betlehemes játéka. Ethn 155–176.

Benkő L. 1980. Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Budapest.

Benyovszky K. 1934. Die Oberuferer Weihnachtsspiele. Pozsony.

Bereczki, G. ld. Vikár L.–Bereczki G.

Berkovits I. 1941. Az esztergomi Ulászló-graduále. MKSz 342–353.

Berkovits I. 1942a. A Kassai Graduále és a XVI. századi kassai festészet. Gerevich Emlk. 64–86. Budapest.

Berkovits I. 1942b. A magyar miniatúrafestészet kezdetei. M ságtud 485–519.

Berkovits I. 1943. Kolostori kódexfestészetünk a XIV. században. MKSz 347–362.

Berkovits I. 1945. Egy Corvin-kódex származása. MKSz 22–37.

Berkovits I. 1948. Főszékesegyházi könyvtár. In: Genthon István: Esztergom műemlékei. 291–371. Budapest.

Berkovits I. 1965. Magyar kódexek a XI–XVI. században. Budapest.

Berze-Nagy J. 1927. A csodaszarvas mondája. Ethn 65–80, 145–164.

Berze-Nagy J. 1939. A katekizmusi ének és a néphagyomány számszimbolikája. Ethn 111–135.

Berzeviczy A. 1908. Beatrix királyné. Budapest.

Berzeviczy A. 1914. Aragoniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Budapest.

Besseler, H. 1931. Die Musik des Mittelalters und der Renaissance. Potsdam.

Besseler, H.– Gülke, P. 1973. Schriftbild der mehrstimmigen Musik. Lipcse.

Bierbaum, M. 1931. Domkapitel. Lexikon für Theologie und Kirche III. 400–403.

Bleyer J. 1899. Magyar vonatkozások Suchenwirt Péter költeményében. Száz 788–812, 879–912.

Bleyer J. 1902. Beheim Mihály élete és művei a magyar történelem szempontjából. Száz 21–46, 131–138, 215–232, 347–369, 444–463, 528–564.

Blume, C. I. Dreves.

Bogisich M. 1879. A keresztény egyház ősi zenéje. Eger.

Bognár A.– Levárdy F. 1959. A Példák Könyve keletkezésének körülményei. ItK 482–5.

Bohn, P. 1887. Das liturgische Rezitativ und dessen Bezeichnung in den liturgischen Büchern des Mittelalters. Monatshefte für Musikgeschichte 29–36, 45–52, 61–62.

Bomm, U. 1929. Der Wechsel der Modalitätsbestimmung in der Tradition der Messgesänge im IX. bis XIII. Jahrhundert. Einsiedeln.

Bonfini, A. 1936. Rerum Ungaricarum decades. Ediderunt J[osephus] Fogel, B[ela] Iványi, L[adislaus] Juhász. Vol. 1–3. Lipcse.

Borremans, J. 1912–1913. La réforme du chant liturgique chez les Prémontrés. RGrég 1912. 156–; 1913. 97–, 119–.

Borsa B. 1940. Ismeretlen, egykorú német leírás Mátyás és Beatrix házasságáról; Hanns Seybolt: Vermählungs-feierlichkeiten König Mathias’ von Ungarn mit Beatrix von Neapel. Pécs.

Borsai I. 1982. Népi gyermekjátékok, mondókák. = MDK I. fej.

Bosse, D. 1955. Untersuchung einstimmiger mittelalterlicher Melodien zum „Gloria in excelsis Deo”. Regensburg.

Bowles, E. A. 1977. Musikleben im 15. Jahrhundert. Lipcse.

Bőle K. 1916. Adatok a Szent Domonkos-rend liturgiájához és a gyulafehérvári Batthyány-könyvtár idevágó kézirataihoz. In: Szt. Domonkos-rend múltjából és jelenéből. 284–291. Budapest.

Brăiloiu, C. 1943. A román népzene. Kodály Emlk. 300–307. Budapest.

Brăiloiu, C. 1952. Le giusto syllabique. Anuario Musical del Instituto Español de Musicologia 117–158. Barcelona.

Brinktrine, J. 1931. Brevier. Lexikon für Theologie und Kirche II. 551–557.

Brou, L. 1961. L’ancien office de saint Vaast, évêque d’Arras. EGrég 7–42.

Brunner, H. 1975. Die alten Meister. Studien zu Überlieferung und Rezeption der mittelhochdeutschen Sangspruchdichter im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit. München.

Bukofzer, M. F. 1951. Studies in Medieval and Renaissance Music. London.

Bukofzer, M. F. 1954. Discantus. MGG 3, 559–578.

Bunyitay V. 1883–1935. A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. I–IV. Nagyvárad.

Bunyitay V. 1886. A váradi káptalan legrégibb statútumai. Nagyvárad.

Bužga, J. 1962. Prag. Prager Handschriften. MGG 10. 1572–1598.

Cabrol, F.– Leclercq, H.– Marrou, H.– 1907–1953. Dictionnaire d’archéologie chrétienne et de liturgie 1–15. Párizs.

Cantus Catholici (Kisdi B.) 1651. Fakszimile kiad. 1935. Budapest. (Magyar Irodalmi Ritkaságok 35, 38–39.)

Cardine, E. 1961. Preuves paléographiques du principe des «coupures» dans les neumes. EGrég 43–54.

Cardine, E. 1968. Semiologia gregoriana. Róma.

Carstens, H. ld. Pillet, A.–Carstens, H.

Černý, J. 1966. Soupis hudebních rukopisů muzea v Hradci Králové. Miscellanea Musicologica 7–240.

Černý, J. 1970. Die Ars Nova-Musik in Böhmen. Miscellanea Musicologica 47–89.

Černý, J. 1971. K nejstarším dejinám moteta v českých zemích. Miscellanea Musicologica 7–90.

Černý, J. 1975. Petrus Wilhelmi of Grudziadz – an unknown Composer of the „Age of Dufay”. Musica Antiqua IV. 91–103. Bydgoszcz.

Chevalier, U. 1892/1920. Repertorium hymnologicum 1–6. Louvain.

Ciobanu, G. 1964. Altertümliche Elemente in der rumänischen und bulgarischen Volksmusik. Revue des Etudes Sud-Est Européennes. Tom 2. Bukarest.

Claire, J. 1963. La psalmodie responsoriale antique. RGrég 8–29.

C. Nagy B. 1947. A magyar népdal eredete. ZSz 203–213.

C. Nagy B. 1950. A Dunamedence közös népdalai. Énekszó 192–196.

C. Nagy B. 1959. Adatok a magyar népdal kialakulásához. ZtT 605–688.

C. Nagy B. 1961. A siratódallam. Ethn 385–401.

Codex Diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera G. Fejér. I–XI. Buda, 1829–1844.

Cohen, J. 1968. The six anonymous L’homme armé Masses. American Institute of Musicology.

Comişel, E. 1975. Aspects du folklore roumain au Moyen-Ȃge (13–15 siècles). Musica Antiqua IV. 343–355. Bydgoszcz.

Corbin, S. 1960. L’église à la conquête de sa musique. Párizs.

Corbin, S. 1961. Le cantillation des rituels chrétiens. RMus (42) 3–36.

Corbin, S. 1977. Die Neumen. In: Palaeographie der Musik. Köln. Band I. Fase. 3.

Corbin, S. 1980. Neumatic notations. In: Grove 13., 128–144.

Cosma, O. L. 1973. Hronicul Musicii Româneşti. Bukarest.

Coussemaker, E. 1861. Drames liturgiques du Moyen Age. Párizs.

Coussemaker, E. 1864–1876. Scriptorum de musica medii aevi. Novam seriem a Gerbertina alteram I–IV. Párizs.

Czeglédy S. 1961. A Batthyány-kódex és az óvári graduál közös leírója. MKSz 247–263.

Csánki D. 1881. Magyarországi bencések egy bibliographiai becsű inventariuma 1508-ból. MKSz 289–299.

Csapodi Cs. 1957. A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Pannonhalma a XI. században. MKSz 14–24.

Csapodi Cs. 1963. Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? MKSz 27–42. (Németül: Wann wurde die Bibliothek des Königs Matthias Corvinus vernichtet? In: Guttenberg Jahrbuch. Mainz, 1971. 384–390.)

Csapodi Cs. 1967. Filipec (Pruisz) János nagyváradi és olmützi püspök könyvei. 243–249.

Csapodi Cs. 1973a. The Corvinian Library. History and Stock. Budapest.

Csapodi Cs. 1973b. A „magyar codexek” elnevezésű gyűjtemény (K 31–K 114). Budapest.

Csapodi Cs. 1976. Magyar nyelvű babonás imádságszöveg egy XV. századi kódexben. MKSz 126–128.

Csapodi Cs. 1978. Egy pesti domonkos-kódex és a „pest” köznév. MKSz 157–158.

Csapodi Cs. 1979. Magyarországi kódexek a bécsi Österreichische Nationalbibliothekban. MKSz 391–400.

Csapodi Cs. 1983. Bakócz Tamás, a humanista. Reneszánsz füzetek 57. 59–66.

Császár E. 1929. A középkori magyar vers ritmusa. ItK 1929. 29–47, 155–178, 271–300. Különlenyomat: ItFüz 35.

Csomasz Tóth K. 1953. Halottas énekeskönyveink dallamai. ZtT 287–330.

Csomasz Tóth K. 1958. A XVI. század magyar dallamai. (RMDT I.) Budapest.

Csomasz Tóth K. ld. még Bárdos K.–Csomasz Tóth K.

Csontosi J. 1879. Aranyosi Gellérfi János codexe 1462–1473-ból. MKSz 69–83.

Csontosi J. 1879–1881. Adalék a magyarországi XIV–XV. századi könyvmásolók és betűfestők történetéhez. MKSz 1879. 42–59, 134–149, 297–305; 1880. 247–254; 1881. 205–214.

Csontosi J. 1880. Adalék a szepességi XV. századi könyvtárakhoz. MKSz 329–363.

Csontosi J. 1882a. A barsszentkereszti püspöki könyvtár kéziratai. MKSz 128–141.

Csontosi J. 1882b. A király a budapesti könyvkiállításon. MKsz 160.

Dabrowski, J. 1969. Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. In: Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. 55–70. Budapest.

Danckert, W. 1963. Unehrliche Leute. Die verfemten Berufe. Bern–München.

Danielik J. 1886. A prémontreiek. Korrajz a keresztény műveltség középkori munkásai méltánylásául. Eger..

Dankó J. 1871–1872. Magyar szertartási régiségek. ÚMSion 1871. 81–107, 161–182; 1872. 81–97, 161–174, 241–260, 321–340.

Dankó J. 1888. Magyar egyházi bibliográfiai érdekességek. Az ordináriusok. MKSz 105–139.

Dankó J. 1893. Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungariae. Budapest.

Dedek Crescens L. 1889. A karthausiak Magyarországon. Budapest.

Dégh L. 1939. A magyar népi színjátékról. Ethn 78–90.

Deissmann, A. 1933. Forschungen und Funde im Serai. Mit einem Verzeichnis der nichtislamischen Handschriften im Topkapu Serai zu Istanbul. Berlin.

Dej, O. 1965. Koljadki ta scsedrivki. Kijev.

Dercsényi D. ld. Fülep L.–Dercsényi D.–Zádor A.

Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien. (Seemann, E.– Wiora, W.) Freiburg/Breisgau, 1965.

Diószegi V. 1958. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Budapest.

Diószegi V. 1963. Luca napi kotyoló szövegek. NéprKözl 8. 2/4. sz.: 1–36.

Divéky A. 1914. Zsigmond lengyel herceg budai számadásai. (1500–1502, 1505.) Budapest.

Dobszay L. 1971a. Dies est leticie. AEthn 387–410.

Dobszay L. 1971b. Der Weg einer sapphischen Melodie in die Volksmusik. StudMus 203–213.

Dobszay L. 1972a. Középkori zenetörténetünk székesfehérvári vonatkozásai. In: SzfehvÉvsz 215–231.

Dobszay L. 1972b. A pozsonyi antifonálék. MKSz 271–275.

Dobszay L. 1973. Comparative Research into an „Old Style” of Hungarian Folk Music. StudMus 15–78.

Dobszay L. 1974a. Dallamminta a Példák Könyvének verses tízparancsolatához. MKSz 307–312.

Dobszay L. 1974b. Die Umgestaltung von Barockmelodien in der ungarischen Volkspraxis. StudMus 15–23.

Dobszay L. 1976. A gregorián ének szokás-keretei a középkori Magyarországon. In: Gregorián műfajok a magyar középkorban. Kézirat.

Dobszay L. 1978a. A „Budai Antifonále” megtalált töredékei. ZtDolg 36–39.

Dobszay L. 1978b. A típus-fogalom a magyar népzenekutatásban. Ethn 497–508. Németül: Der Begriff „Typus” in der ungarischen Volksmusikforschung. StudMus 1978: 227–243.

Dobszay L. 1979. Dallamminták a verses Szent Imre-zsolozsmához. ZtDolg 71–84.

Dobszay L. 1980. Szalkai László jegyzetének zenei példaanyaga. ZtDolg 215–221.

Dobszay L. 1982a. A magyar graduál irodalom első emléke. MKSz 100–112.

Dobszay L. 1982b. Egy epikus stílus maradványai népzenénkben. ZdDolg 39–55.

Dobszay L. 1983. A siratóstílus dallamköre zenetörténetünkben és népzenénkben. Budapest.

Dobszay L. 1984a. Árpád-kori kottás misekönyvünk provenienciája. ZtDolg 7–12.

Dobszay L. 1984b. A magyar dal könyve. Budapest.

Dobszay L. 1984c. Adatok az úgynevezett volta-ritmus történetéhez. Magyar Zene XXV (1984). 14–22.

Dobszay L. 1984d. Magyar zenetörténet. Budapest.

Dobszay L. 1985. The System of the Hungarian Plainsong Sources. StudMus. 37–65.

Dobszay L. 1986. A középkori magyar temetés maradványai az erdélyi néphagyományban. In: „Mert ezt Isten hagyta…” Tanulmányok a népi vallásosság köréből. (Szerk.: Tüskés G.) Budapest. 189–210.

Dobszay L.– Szendrei J. 1977. „Szivárvány havasán”. In: NépzZtört 5–101.

Dobszay L. ld. még MDK

Dobszay L. ld. még Szendrei J.–Dobszay L.–Rajeczky B.

Dobszay L. ld. még Szendrei J.–Dobszay L.–Vargyas L.

Domokos Pál P. 1941. A moldvai magyarság. Kolozsvár.

Domokos Pál P. 1958. A moreszka Európában és a magyar nép hagyományaiban. FK 27–46, 194–223.

Domokos Pál P. 1959a. Júlia szép leány. Ethn 13–60.

Domokos Pál P. 1959b. A pávát őrző leány balladája. Ethn 460–463.

Domokos Pál P. 1961. Hajnal, hajnalnóta, hajnalozás. Ethn. 239–265.

Domokos Pál P. 1966. Magyar nyelvemlék Czȩstochowában 1501-ből. MNy 489–492.

Domokos Pál P. 1972. A havasalföldi ferencesek zsoltárkönyve 1364-ből. Magyar Történelmi Szemle (Buenos Aires) 131–139.

Domokos Pál P. 1973. Mit adott Moldva magyarsága a magyar kultúrának. KatSz 247–265.

Domokos Pál P. 1979. „…édes Hazámnak akartam szolgálni…” Budapest.

Domokos Pál P.– Rajeczky B. 1956. Csángó népzene. I. Budapest.

Domokos P(éter). 1965. A csíksomlyói magyar prefációk. MNy 436–447.

Dömötör T. 1936. A passiójáték. Pécs.

Dömötör T. 1940. Állatalakoskodások a magyar népszokásokban. Ethn 236–242.

Dömötör T. 1953. Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladfáma. ELTE Bölcsészettud. Kar Évkönyve 1952/53. 194–218.

Dömötör T. 1957a. Erscheinungsformen des Charivari im ungarischen Sprachgebiet. AEthn 73–89.

Dömötör T. 1957b. Történeti rétegek a magyar népi színjátszásban. Ethn 253–269.

Dömötör T. 1958a. Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas monda. FK 317–323.

Dömötör T. 1958b. Regélő hétfő. Ethn 313–331.

Dömötör T. 1964a. A magyar néphit és népszokások Kelet és Nyugat között. Ethn 189–197.

Dömötör T. 1964b. Naptári ünnepek – népi színjátszás. Budapest.

Dömötör T. 1968. Népi színjátéktípusok. Műveltség és Hagyomány 161–174.

Dömötör T. 1974. A népszokások költészete. Budapest.

Dreves, G. M– Blume, C. 1886–1922. AH 1–55. Lipcse.

Dreves, G. M.– Blume, C. 1909. Ein Jahrtausend Lateinischer Hymnendichtung I–II. Lipcse.

Du Cange, Ch. 1678. Glossarium ad scriptores mediae et infimae Latinitatis. Párizs.

Dugarov, D. Sz. 1964. Burjatszkie narodnüe peszni I. Peszni horiburjat. Ulan-Ude. Ecclesiasticum Officium juxta ritum Sacri Ordinis Praedicatorum… Róma, 1949.

Eckhardt S. 1930. Az utolsó virágének. Minerva 30–52.

Eckhardt S. 1947. Asztrik érsek származása. MNy 271–274.

Eckhardt S. 1961. Trubadúrok Magyarországon. ItK 129–137.

Eckhart F. 1913. Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtforschung. IX. Ergänzungsband. 395–558.

Ecsedy I. 1960. A középkori népi hangszeres zene nyomozása régi magyar személyneveinkben. MNy 85–91.

Eisenhofer, L. 1934. Liturgie. Lexikon für Theologie und Kirche VI, 605–613.

Elekes L. 1964. A középkori magyar állam története megalapításától mohácsi bukásáig. Budapest.

Elekes L.– Léderer E.– Székely Gy. 1965. Magyarország története. I. Az őskortól 1526-ig. Budapest.

Emsheimer, E. 1965. Ein finno-ugrischer Flötentypus? In: Beiträge zur Sprachwissenschaft, Volkskunde und Literaturforschung. Deutsche Akademie der Wissenschaften zu Berlin. Magyarul: A vízimadarak népe. Budapest 1975.

Engel, J. Chr. 1797. Geschichte des ungarischen Reichs und seiner Nebenländer I. Halle.

Erdélyi I. 1975. Egy eltűnt nép nyomában. A volgai bolgárok. ÉT 47.

Erdélyi L. 1892. Szerémi György és emlékirata. Budapest. (= Monumenta Hungarica V. Budapest 1961.)

Erdélyi P. 1898. A gyöngyösi toldalék. MKSz 225–233.

Erdélyi Zs. 1974. Hegyet hágék lőtőt lépék… Archaikus népi imádságok. Somogyi Almanach 19–21. sz. Kaposvár.

Ernst, F. 1945. Die Spielleute im Dienste der Stadt Basel im ausgehenden Mittelalter. Basler Zeitschrift für Geschichte und Altertumskunde.

Ernyei J. 1904. A szláv karácsonyi játékok főbb typusai. A Magyar Nemz. Múz. Népr. Oszt. Értesítője V. 28–41.

Ernyei J.– Karsai G. 1932–1938. Német nép színjátékok I–II. Budapest.

Égető M. 1969. Gergelyjárási ének és János napi köszöntő a XVIII. századból. Ethn 568–572.

Fabó B. 1908. A magyar népdal zenei fejlődése. Budapest.

Fallenbüchel F. 1943. Az Ágostonrendiek Magyarországon. Budapest.

Falvy Z. 1954. A Pray-kódex zenei paleográfiája. ZtT 509–553.

Falvy Z. 1955. A gráci antifonarium (Magyar zenetörténeti emlék a XII. századból.) ZtT 17–49.

Falvy Z. 1958a. Die neuesten ungarischen Ergebnisse auf dem Gebiete der mittelalterlichen musikalischen Paleographie. KgrBer Bécs 176–182.

Falvy Z. 1958b. A magyar középkor zenei emlékei Szlovákiában és Ausztriában. MTA I. OK 205–214.

Falvy Z. 1959a. Göttweig és Vorau magyar vonatkozású kéziratai. MKSz 122–125.

Falvy Z. 1959b. Latin nyelvű költészetünk korai emlékei a Gráci Antifonáriumban. FK 399–409.

Falvy Z. 1960. Thomas Stoltzer szerződtetési okmánya 1522-ből. MZ 83–84.

Falvy Z. 1961a. Énekmondók a középkori Magyarországon. I K 86–106.

Falvy Z. 1961b. Spielleute im mittelalterlichen Ungarn. StudMus 29–64.

Falvy Z. 1962a Un Quem queritis en Hongrie au XIIe siècle. StudMus 101–107.

Falvy Z. 1962b. Zur Frage der Differenzen der Psalmodie. StMw 160–173.

Falvy Z. 1964a. Über Antiphonenvarianten aus dem österreichisch–ungarisch–tschechoslovakischen Raum. StMw. 9–24.

Falvy Z. 1964b. Die Weisen des König Stephan-Reimoffiziums. StudMus 207–269.

Falvy Z. 1968a. Benedic regem cunctorum… Egy XII. századi dallam változatai Kelet-Európában. MZT 137–144.

Falvy Z. 1968b. Drei Reimoffizien aus Ungarn und ihre Musik. Budapest. Musicologia Hungarica (Neue Folge) 2.

Falvy Z. 1973. Troubadourmelodien im mittelalterlichen Ungarn. StudMus 79–88.

Falvy Z.– Mezey L. 1963. Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Bp.–Graz.

Falvy Z. ld. még Keresztury D.–Vécsey J.–Falvy Z.

Fancev, F. 1925. Liturgijsko-obredne igre u zagrebackoj stelnoj crkvi. Narodna Starina. Zágráb.

Faragó J. 1961. Regölés Homoródremetén. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények V/1. 51–56. Kolozsvár.

Faragó J. 1968. A mennybe vitt leány balladájához. Ethn 503–525.

Faragó J.– Jagamas J. 1954. Moldvai csángó népdalok és balladák. Bukarest.

Faragó J. ld. még Jagamas J.–Faragó J.

Fedarav, G. 1934. 146 jura – 146 peszen. Csebokszari–Moszkva.

Federhofer, H. 1950. Ein Beispiel spätmittelalterlicher Organumpraxis in Vorau Cod. 22. Aus Archiv und Chronik III.

Feicht, H. 1958. Krakau. MGG 7. 1682–1705.

Feicht, H. 1963. Mittelalterliche Choralprobleme in Polen. Musik des Ostens, Nr. 2. 84–90.

Fejérpataky L. 1880. A zágrábi káptalani könyvtár XV. századi könyvlajstroma. MKSz 363–368.

Fejérpataky L. 1883. A németújvári szentferenczrendi zárda könyvtára. MKSz 100–137.

Fejérpataky L. 1885a. Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Budapest.

Fejérpataky L. 1885b. A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. MKSz 137–151.

Fejérpataky L. 1885c. A királyi kanczellária az Árpádok korában. Budapest.

Fejérpataky L. 1886–1887. A veszprémi káptalan kincseinek összeírása 1429–1437. évekből. MTT 1886. 522–576; 1887. 173–192.

Fejérpataky L. 1892–1893. A Gutkeled-Biblia. MKSz 5–22.

Feldmann, F. 1938. Musik und Musikpflege im mittelalterlichen Schlesien. Breslau.

Fellerer, K. G. 1935. Mittelalterliches Musikleben der Stadt Freiburg im Üchtland. Regensburg.

Fellerer, K. G. 1941. Deutsche Gregorianik im Frankenreich. Regensburg.

Ferenczi I(lona) 1979. Krisztus feltámada. Magyarországi egy- és többszólamú adatok a 16–17. századból. ZtDolg 85–98.

Ferenczi I(lona) 1980. A Brassói Graduále többszólamú függeléke. ZtDolg 223–245.

Ferenczi I(mre)– Újváry Z. 1962. Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Műveltség és hagyomány 3–162.

Fettich N. 1958. A regösénekekről. Ethn 352–375.

Fináczi E. 1926. A középkori nevelés története. Budapest.

Finkel, K. 1974/75. Musikalische Aufführungspraxis besonderer Mess-Stiftungen und Feierlichkeiten in fürstbischöflichen Dom zu Speyer. KmJb 47–56.

Fischer, K. v. 1973. Die Passion von ihren Anfangen bis ins 16. Jahrhundert. In: Gedenkschrift Leo Schrade. Bern–München. 574–620.

Fischer, K. v. ld. még RISM B IV/3–4.

Fleischer, O. 1895–1904. Neumenstudien I–III. Lipcse.

Floros, C. 1970. Universale Neumenkunde I–III. Kassel.

Flotzinger, R.– Gruber, G. 1977. Musikgeschichte Österreichs I. Graz.

Fodor A. 1976. Die Bibliothek der Kartause Lechnitz in der Zips vor 1500. Armarium 49–70. Budapest.

Fógel J. 1913. II. Ulászló udvartartása (1490–1516). Budapest.

Fógel J. 1917. II. Lajos udvartartása (1516–1526.) Budapest.

Forrai M. 1972. Egy ismeretlen Kájoni-kézirat. MKSz 91–93.

Főkövi L. 1900 Musik und musikalische Verhältnisse in Ungarn am Hofe von Matthias Corvinus. In: KmJb. 4.

Földes L. 1958. A Budajenőre telepített székelyek betlehemezése. Ethn 209–259.

Fraknói V. 1877. II. Lajos király számadási könyve 1525 január–július 16. MTT 45–236.

Fraknói V. 1878. II. Lajos és udvara. Budapest.

Fraknói V. 1884. Pruisz János nagyváradi püspök pontificaléja. MKSz 1884. 1–4.

Fraknói V. 1913. Beckensloer váradi misekönyve és esztergomi Curtius-kódexe. MKSz 283–293.

Franz, A. 1909. Die kirchlichen Benedictionen im Mittelalter. Freiburg in Br.

Frick J. 1910. A középkori magyar himnuszköltészet. Kolozsvár.

Froger, J. 1974. Le Manuscrit 807 Universitätsbibliothek Graz. Introduction. In: PalMus 19. 7+–61+. Berne.

Froning, R. é. n. Das Drama des Mittelalters. Stuttgart.

Fügedi E. 1981. Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Tanulmányok a magyar középkorról. Budapest.

Fülep L.– Dercsényi D.– Zádor A. 19705. A Magyarországi Művészet Története. Budapest.

Gábor Gy. 1910. Adatok a középkori magyar könyvírás történetéhez. (A bambergi XIII. századi magyar vonatkozású graduále.) MKSz 6–24.

Gábriel A. 1934. Breviárium típusú kódexek. Függelékül a Lányi-kódex latin szövege. In: Szt. Norbert Emlk. 109–176.

Gábriel A. 1938. Magyar diákok és tanárok a középkori Párizsban. EPhK 182–210.

Gábriel A. 1939. Egy 14. századi magyar pontificale Párizsban. Theol 174–177.

Gábriel A. 1943. Egy XIII. századi magyar klerikus párizsi egyetemi szentbeszéd-gyűjteménye (Egykorú magyar nyelvű bejegyzéssel). EPhK 164–195.

Gábriel A. 1944. A premontrei kódexirodalom. ÚMMúz 129–147.

Gábry Gy. 1970. Symphonia Ungarorum. StudMus 291–298.

Galeotto, M. 1934. De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae ad ducem Johannem eius filium liber. Ed. Ladislaus Juhász. Lipcse.

Gárdonyi A. 1928. Mátyás király olasz orgonamestere. ZSz 60–61.

Geering, A. 1952. Die Organa und mehrstimmigen Conductus. Bern.

Geering, A. 1972. Die frühe kirchliche Mehrstimmigkeit. In: Geschichte der katholischen Kirchenmusik. (Hrsg. Feilerer, K. G.) 360–378. Kassel.

Gennrich, F. 1921–1927. Rondeaux, Virelais und Balladen 1–2. Drezda.

Gerd, K. 1927. Udmurt kürzan’esz. Izsevszk.

Gerézdi R. 1962. A magyar világi líra kezdetei. Budapest.

Gerézdi R. 1965. Thuróczy, Bonfini, és a vitatott Mátyás-vers. ItK 478–486.

Gerézdi R. 1969. A krakkói egyetem és a magyar művelődés. In: Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. 71–79. Budapest.

Gerigh, H. 1929. Musikgeschichte der Stadt Elbing. In: Elbinger Jahrbuch.

Gerson-Kiwi, E. 1967. „Justus ut palma.” Stufen hebräischer Psalmodien in mündlicher Überlieferung. Fs. Br. Stäblein 64–73. Kassel.

Gevaert, F. A. 1895. La mélopée antique dans le chant de l’église latine. Gand.

Glareanus, H. L. 1547. Dodekachordon. Basel. (Reprint Hildesheim–New York, 1969.)

Gombos, A. F. 1937–1943. Catalogus fontium historiae Ungariae aevo ducum et regum ex Stirpe Arpad descendentium ab anno Christi DCCC usque ad annum MCCCI. I–IV. Budapest.

Gombosi O. 1927. Stoltzer Tamás. Crescendo 9–16.

Gombosi O. 1929a. Die Musikalien in der Pfarrkirche zu St. Aegidi in Bártfa. In: Fs J. Wolf. Berlin 38–47.

Gombosi O. 1929b. Zenei élet Mátyás udvarában. Muzsika 4. sz. 27–39.

Gombosi O. 1930. Jacob Barbireaus letzte Lebensjahre. ZfMw.

Gombosi O. 1931. Die ältesten Denkmäler der mehrstimmigen Vokalmusik aus Ungarn. UngJb 84–91.

Gombosi O. 1932. Quellen aus dem XVI–XVII. Jahrhundert zur Geschichte der Musikpflege in Bartfeld (Bártfa) und Oberungarn. UngJb 331–340.

Gombosi O. 1935. Der Hoftanz. AMl 50–59.

Gombosi O. 1954. Music in Hungary. In: Gustave Reese; Music in the Renaissance. 714–727. London.

Gondán F. 1912. Kinizsiné Magyar Benigna imádságos könyvei. Békefi Emlékkönyv 196–211. Budapest.

Gondán F. 1916. A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei. Pécs.

Gottwald, C. 1964. „In dulci jubilo”. Morphogenese eines Weihnachtsliedes. JbLH 133–143.

Göllner, T. 1969. Die mehrstimmigen liturgischen Lesungen I–II. Tutzing.

Graduale Cisterciense. Westmalle, 1934.

Graduale juxta ritum Sacri Ordinis Praedicatorum. Róma, 1936.

Graduale Praemonstratense. Róma–Tournai, 1910.

Graduale Romanum. Róma, 1908.

Le Graduel II. 1957. Le Graduel Romain. Édition critique par les moines de Solesmes. Les Sources. Solesmes.

Granasztói Gy. 1980. A középkori magyar város. Budapest.

Gulyás P. 1923–1924. A könyv sorsa Magyarországon a legrégibb időktől napjainkig. MKSz 1923. 27–94, 176–199; 1924. 13–17.

Gülke, P. 1975. Mönche, Bürger, Minnesänger. Lipcse – Gülke, P. 1979. Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Budapest.

Güntherová, A.– Mišianik, J. 1962. Illuminierte Handschriften aus der Slowakei. Prága.

Gyallay D. 1953. Reg. MNy 183.

Gyárfás T. 1911. A magyar rituale történetéhez. Batthyáneum 124–126.

Györffy Gy. 1948. Krónikáink és a magyar őstörténet. Budapest.

Györffy Gy. 1956. Kurszán és Kurszán vára. Budapest Régiségei XVI. 9–40.

Györffy Gy. 1958. A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest.

Györffy Gy. 1973. Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története az őskortól az Árpád-kor végéig. (Szerk. Gerevich L.) 219–244. Budapest.

Györffy. Gy 1974. A magyar krónikák adata a III. Béla-kori petícióról. In: Memoria Saeculorum Hungariae 1. Középkori kútfőink kritikus kérdései. (Szerk. Horváth J. és Székely Gy.) 333–338. Budapest.

Györffy Gy. 1975. Kortársak és krónikások híradásai. Budapest.

Györffy Gy. 1977a. István király és műve. Budapest.

Györffy Gy. 1977b. A „lovagszent” uralkodása (1077–1095). Történelmi Szemle 3–4. 533–564.

Haberl, F. X. 1888. Die römische „Schola cantorum” und die päpstlichen Kapellsänger bis zur Mitte des 16. Jahrhunderts. Lipcse.

Hain, K. E. 1925. Ein musikalischer Palimpsest. Freiburg in der Schw.

Hajdú H. 1931. Lesen und Schreiben im Spätmittelalter. Pécs.

Hajnal I. 1914. IV. Béla király kancelláriájáról. Turul, klny. 3–21.

Hajnal I. 1921. Magyarországi írástörténet az írásbeliség felújulása korából. Budapest.

Hajnal I. 1943. Vergleichende Schriftproben zur Entwicklung und Verbreitung der Schrift im 12–13. Jahrhundert. Budapest–Lipcse–Milánó.

Hajnal I. 1959. L’enseignement de l’écriture aux universités médiévales. Budapest.

Halmos I. 1957. Regösénekek. Ethn 492–503.

Handschin, J. 1949–1951. Akzent. MGG 1. 260–266.

Haraszti E. 1924. Jean Benjamin Laborde és a magyar zene. In: Haraszti Emil: Két tanulmány. Budapest.

Haraszti E. 1926–1927. A magyar zene történeti emlékeinek kiadása. MKSz 1926. 316–329; 1927. 116–139.

Haraszti E. 1928. Hangutánzás és jelentésváltozás. Budapest.

Haraszti E. 1940a. L’Organo di Mattia di Corvino. Cor (Archivio) 35–52.

Haraszti E. 1940b. Pietro Bono, liutista di Mattia Corvino. Cor 760–773.

Haraszti E. 1940c. Zene és ünnep Mátyás és Beatrix idejében. Mátyás Emlk. 2. köt. 289–412. Budapest.

Haraszti E. 1955a. Une fête de paon en 1457 à Saint-Julien de Tours. In: Mélanges offerts à Paul-Marie Masson. Párizs.

Haraszti E. 1955b. Les musiciens de Mathias Corvinus et de Beatrice d’Aragon. In: J. Jacquot: La musique instrumentale de la renaissance. 35–39. Párizs.

Harrison, F. Ll. 1958. Music in Medieval Britain. London.

Harsányi A. 1938. A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen.

Härting, M. 1963. Der Messgesang in Braunschweiger Domstift St. Blasii (Handschrift Niedersächsisches Staatsarchiv in Wolfenbüttel VII B Hs 175), Regensburg.

Házi J. 1939. Sopron középkori egyháztörténete. Sopron.

Házi J. é. n. Adatok Sopron zenetörténetéhez a Zeneegyesület megalapításáig (XI. századtól 1839-ig; kézirat.)

Hegedűs I. 1906. Analecta recentiora ad historiam renascentium in Hungaria litterarum. Budapest.

Heinrich G. 1885. A középkori „Hajnali”-dal (Alba). EPhK 393–403.

Hermann E. 1973. A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München.

Hernas, Cz. 1961. Hejnały Polskie. Wroclaw.

Hesbert, R. J. 1931. La tradition bénéventaine dans la tradition manuscrite. In: PalMus XIV: 60–465.

Hesbert, R. J. 1935. Antiphonale Missarum Sextuplex. Róma.

Hesbert, R. J. 1952. Le Prosaire de la Sainte Chapelle. Macon.

Hesbert, R. J. 1954. L’Evangeliaire de Zara (1114). Scriptorium 177–204.

Hesbert, R. J. 1963–1970. Corpus Antiphonalium Offici. Vol. 1–4. Róma.

Hilmar, E. 1966. Mariä Wanderung. Überlieferung und Geschichte eines geistlichen Volksliedes. JbfVlf 36–57.

Hofecker I. ld. (Szentimrényi) Hofecker I.

Hoffmann E. 1925a. Középkori könyvkultúránk néhány fontos emlékéről. MKSz 28–51.

Hoffmann E. 1925b. Pálóczy György esztergomi érsek két könyvéről. MBiblSz 32–36.

Hoffmann E. 1925–1927. Henrik csukárdi plébános, miniátor. In: Szépműv. Múz. Évk. IV. 74–90.

Hoffmann E. 1927. A Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárának illuminált kéziratai. MKSz 1–43.

Hoffmann E. 1929. Régi magyar bibliofilek. Budapest.

Hoffmann E. 1937–38. Pozsony a középkorban. Elfelejtett művészek, elpusztult emlékek. Mságtud 65–121.

Hoffmann-Erbrecht, L. 1964. Thomas Stoltzer, Leben und Schaffen. Kassel.

Hofmann-Brandt, H. [1971] Die Tropen zu den Responsorien des Officiums I–II. Erlangen.

Holl B. 1952. Egy régi magyar betlehemes játék. Vigilia 617–629.

Holl B. 1984. Egy ismeretlen középkori iskoláskönyv és magyar verses nyelvemlék 1433-ból. MKSz 3–23.

Hóman B.– Szekfű Gy. Magyar történet 1–5. (1. kiadás é. n.) Budapest.

Horváth C. 1894–1895. Codex tanulmányok. ItK 1894. 60–68; 1895. 56–64.

Horváth C. 1895. Világiak régi magyar imádságos könyvei. ItK 257–281.

Horváth C. 1905/1910. A Batthyány-codexről. ItK 129–148, 257–292, 388–430. (1910: klny.)

Horváth C. 1918. A László-hymnuszról. In: Szily Emlk. 21–23. Budapest.

Horváth C. 1921. Középkori Magyar Verseink. (RMKT I.)

Horváth C. 1936. László versekről. ItK 133–150.

Horváth H. 1937. Zsigmond király és kora. Budapest.

Horváth I. 1883. Négy hazai könyvlajstrom 1471, 1520 és 1522-ből. MKSz 67–69.

Horváth J. 1928. A középkori magyar vers ritmusa. Berlin.

Horváth J. 1931. A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Szent Istvántól Mohácsig. Budapest.

Horváth J. 1944. Az irodalmi műveltség megoszlása. Budapest.

Horváth J. 1957. A reformáció jegyében. Budapest.

Horváth J. ifj. 1958. A Gellért-legendák forrásértéke. MTA I. OK 21–28.

Horváth J. ifj. 1972. Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásai. SzfehvÉvsz 123–142.

Hourlier, J. 1951. Le domaine de la notation messine. ReGrég 150–158.

Hourlier, J. 1963. La notation musicale des chants liturgiques latins. Solesmes.

Hourlier, J. 1967. Z. Falvy et L. Mezey: Codex Albensis. Ein Antiphonar aus dem 12. Jahrhundert. Recension. EGrég 154–156.

Hourlier, J. 1980. L’origine des neumes. In: Ut mens concordet voci. Fs Eugene Cardine zum 75. Geburtstag . Hrsg. von J. B. Göschl. St. Ottilien.354–360.

Hourlier, J.– Huglo, M. 1937. Étude sur la notation bénéventaine. Im: PalMus XV. 71–161.

Hubay I. 1938. Missalia Hungarica. Régi magyar misekönyvek. Budapest.

Hubay I. 1943. Valóban nincsen egykorú adatunk régi magyar misekönyvek áráról? MKSz 76–78.

Hucke, H. 1963. Responsorium. MGG 11. 313–325.

Hucke, H. 1966. Tractus. MGG 13. 607–612.

Hudovsky, Z. 1967. Benedictionale MR 89 of the Metropolitan Library in Zagreb. StudMus 55–75.

Hudovsky, Z. 1968. Die Organisten und Spielleute im mittelalterlichen Zagreb. StudMus 1–10.

Hudovsky, Z. 1971. Neumatski rukopis Agenda Pontificalis MR 165 Metropolitanske knjiznice u Zagrebu. Arti Musices 17–30.

Hughes, A. 1934. Anglo-French Sequelae. London.

Hughes, A. 1974. In hoc anni circulo. MQ 37–45.

Huglo, M. 1954. Les noms des neumes et leur origine. EGrég 53–67.

Huglo, M. 1956. Fonti e paleografia del canto ambrosiano. Milánó.

Huglo, M. 1967. Règlement du XIIIe siècle pour la transcription des livres notés. Fs. Br. Stäblein 121–133. Kassel.

Huglo, M. 1971. Les Tonaires. Párizs.

Huglo, M. ld. még Hourlier, J.–Huglo, M.

Husmann, H. 1960. Meistergesang. MGG 8. 1914–1920.

Husmann, H. 1963. Sachs, Hans. MGG 11. 1231–1233.

Husmann, H. 1964. Tropen- und Sequenzenhandschriften (RISM B. V1). München–Duisburg.

Huszár Gál 1574. A keresztyeni gywlekezetben valo isteni diczeretec es imadsagoc. Komjáti.

Hutter, J. 1926–1930. Česká notáce. I–II. Prága.

Hüschen, H. 1954. Dominikaner. MGG 3. 644–652.

Hüschen, H. 1958. Franziskaner. MGG 4. 823–841.

Illésy J. 1890. A kassai Szt. Erzsébet székesegyház könyvtárának jegyzéke 1604-ből. MKSz 23–28.

Ipolyi A. 1856. A pozsonyi káptalan XIV. századbeli könyvtára. ÚMMúz 161–191.

Irtenkauf, W. 1960. Beiträge zur Einführung der Liniennotation im südwestdeutschen Sprachraum um 1200. AMl 33–39.

Irtenkauf, W. 1961. Offizium. MGG 9. 1907–1910.

Irtenkauf, W. 1963. Reimoffizium. MGG 11. 172–178.

Isoz K. 1908. Körmöcbánya XV–XVI. századi zenészeiről. Budapest.

Isoz K. 1922. Latin zenei paleográfia és a Pray-kódex zenei hangjelzései. Budapest.

Isoz K. 1926. Pray György értekezése a magyarok zenéjéről. MZ 208–212.

Isoz K. 1928. Laborde forrása a magyar zenéről. ZSz 69–78.

Ivánka E. 1938. Két magyarországi plébániai könyvtár a XV. században. Száz 137–166, 320–334.

Iványi B. 1911. Az írás és könyvek Eperjesen a XV–XVI. században. MKSz 132–146, 215–226, 301–318.

Iványi B. 1918. A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei. Budapest.

Iványi B. 1937. Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon 1331–1600. Budapest.

Jagamas J.– Faragó J. 1974. Romániai népdalok. Bukarest.

Jagamas J. ld. még Faragó J.–Jagamas J.

Jáki S. T. é. n. Musica Sacra I–II. Budapest.

Jakubovich E. 1923. A gyulafehérvári könyvpusztítás 1277-ben. MKSz 139–140.

Jakubovich E. 1931. Honfoglaláskori hősi énekeink előadásformájához. MNy 265–276.

Jammers, E. 1951. Zum Recitativ im Volkslied und Choral. JbfVlf 86–115.

Jammers, E. 1952. Cantio. MGG 2. 778–781.

Jammers, E. 1962. Musik in Byzanz, im päpstlichen Rom und im Frankenreich. Heidelberg.

Jammers, E. 1965a. Tafeln zur Neumenschrift. Tutzing.

Jammers, E. 1965b. Der Choral als Recitativ. AfMw 143–168.

Jammers, E. 1967. Gedanken und Beobachtungen zur Geschichte der Notenschriften. Fs. W. Wiora 196–204. Kassel.

Jammers, E. 1975. Aufzeichnungsweisen der einstimmigen ausserliturgischen Musik des Mittelalters. In: Paleographie der Musik. Bd. I. Fasc. 4. Köln.

Janota, J. 1968. Studien zu Funktion und Typus des deutschen geistlichen Liedes im Mittelalter. München.

Járdányi P. 1959. Über Anordnung von Melodien und Formanalyse in der Gregorianik. Bemerkungen zu B(enjamin) Rajeczky: Melodiarium Hungariae medii aevi. 1. Hymni et sequentiae. AEthn 327–337.

Jávor E. 1942. Hét kéziratos pozsonyi missale a Nemzeti Múzeumban. Budapest.

Johner, D. 19532. Wort und Ton im Choral. Lipcse.

Juhász K. 1921. A licenciátusi intézmény Magyarországon. Budapest.

Juhász L. ld. Galeotto, Marzio.

Jungmann, J. A. 1948. Missarum Solemnia I–II. Freiburg.

Kaba M. 1965. Az aquincumi orgona. Budapest.

Kaindl, R. 1929. Geschichte und Kulturleben Deutschösterreichs. Bécs.

Kájoni J. 1676. Cantionale Catholicum. Csík (2. kiad. 1719.)

Kallós Z. 1958. Hejgetés Moldvában. NéprKözl 40–50.

Kallós Z. 1970. Balladák könyve. Bukarest.

Kandra K. 1905. Ordinarius secundum veram notulam sive rubricam almae ecclesiae Agriensis. In: Adatok az egri egyházmegye történelméhez III. (Rövidítve is idézzük: Ord Agr.)

Kantorowicz, E. H. 1958. Laudes regiae. A Study in Liturgical Acclamations and Mediaeval Ruler Worship. With a study of the music of the Laudes and the musical transcriptions by Manfred F. Bukofzer. Berkeley–Los Angeles.

Kanyaró F. 1895. Karácsonyi misztérium Torockóról. EPhK 624–628.

Kapros M. 1968. A karácsonyi kántálás formái és funkciói a délnyírségi falvakban. Műveltség és Hagyomány X. 219–230.

Karácsonyi J. 1915. Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad.

Karácsonyi J. 1921. A Lányi-kódexet nem ferencrendűek, hanem premontreiek írták. MNy 149–151.

Karácsonyi J. 1923–1924. Szent Ferenc Rendjének története Magyarországon 1711-ig I–II. Budapest.

Kardos A. 1894. Miért oly gyarló középkori verselésünk? EPhK 467–481.

Kardos T. 1935. A magyarországi humanizmus kora. Budapest.

Kardos T. 1939. Deákműveltség és magyar renaissance. Száz 295–338.

Kardos T. 1941 A. Középkori kultúra, középkori költészet. A magyar irodalom keletkezése. Budapest.

Kardos, T. 1941b. The Wandering Scholars in the Hungarian Middle Age. HQ 33–354.

Kardos T. 1950. A huszita mozgalmak és Hunyadi Mátyás szerepe a magyar nemzeti egyház kialakulásában. Száz 121–122.

Kardos T. 1953a. Huszita típusú kantilénáink. ItK 81–95.

Kardos T. 1953b. A magyar vígjáték kezdetei. ZtT 133–167.

Kardos T. 1955a. A magyarországi humanizmus kora. Budapest.

Kardos T. 1955b. A régi magyar színjátszás néhány kérdéséhez. MTA I. OK 17–20, 59–65.

Kardos T. 1955c. A trufa. Egy régi magyar irodalmi műfaj jellege és európai összefüggései. FK 111–138.

Kardos T. 1957. Adatok és szempontok a magyar dráma kezdeteihez. FK 210–232, 303–338.

Kardos T. 1958. Megjegyzések Árpádházi Imre herceg és a csodaszarvas mondája kérdéséhez. FK 323–325.

Kardos T. 1960. Drámai szövegeink története a középkorban és a renaissance-ban. Ld. RMDE I. 7–192.

Karsai G. 1939. Főrév és a színháztörténet. Ethn 200–210.

Karsai G. 1943. Középkori vízkereszti játékok. A győri „Tractus stellae” és rokonai. Budapest.

Karsai G. ld. még Ernyei J.–Karsai G.

A kassai Szent Erzsébet-himnusz. = ZSz 1928. 106.

Katona I. 1964. A Báthoryak, Batthyányak és Zrínyiek Habsburg-ellenes mozgalma. Savaria 159–174.

Kavtaszkin, L. ld. Szuraev-Korolev, G.–Kavtaszkin, L.

Kazinczy G. 1863. Mátyás király kortársai tanúsága szerént. Pest.

Kähler, E. 1958. Studien zum Te Deum und zur Geschichte des 24. Psalmes in der alten Kirche. Göttingen.

Kehrein, J. 1873. Lateinische Sequenzen des Mittelalters. Mainz.

Kemény L. 1910. Lantosok emlékezete. ItK 488. 1.

Kerényi Gy. 1953. A regösének magja. ZtT 241–254.

Kerényi Gy. 1957. „Megy a kosár”. ZtT 445–460.

Kerényi Gy. 1961. Népies dalok. Budapest.

Kerényi Gy. 1962. The Melody Core of Ushering in Summer in Transdanubia (Hungary). StudMus 181–214.

Kerényi Gy. 1972. Egy koldusének változatai. („Igricek – énekes koldusok”). Ethn 77–84.

Keresztury D.– Vécsey J.– Falvy Z. 1960. A magyar zenetörténet képeskönyve. Budapest.

Kisbán E. 1938–1940. A Magyar Pálosrend története I–II. Budapest.

Kisdi B. ld. Cantus Catholici 1651.

Kiss J. 1958. A „Dersi Biás” kéziratos énekeskönyv. NéprKözl 71–117.

Kiss L. 1953. A Lengyel László játék. ZtT 373–398.

Klaniczay T. 1964. A magyar irodalom története I–VI. Budapest.

Klaniczay T. 1973. A régi magyarországi írók nemzeti hovatartozása. ItK 148–153.

Knauz N. 1862. A budai királyi várpalota kápolnája. Pest.

Knauz N. 1863. A csukárdi templom készlete 1437. évben. MSion 312–313.

Knauz N. 1864. A magyar nyelv történeti joga az Egyház- és hazában. MSion 5–18, 452–478, 539–559, 603–636, 690–719, 785–798, 840–867, 949–973.

Knauz N. 1865–1869. A magyar egyház régi szokásai. MSion 1865. 401–403; 1867. 1–20, 73–85, 161–167, 241–248, 321–331; 1868. 177–194, 801–812, 881–891; 1869. 5–15, 81–97, 183–196, 251–263, 676–683, 719–745, 799–814, 879–889.

Knauz N. 1870a. Codices manuscripti Capituli Posoniensis. A pozsonyi káptalannak kéziratai.

Knauz N. 1970b. A magyar egyház régi mise- és zsolozsmakönyvei. Esztergom.

Knauz N. 1874. Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tom. 1–2, Esztergom.

Knauz N. 1876. Kortan. Hazai történelmünkhoz alkalmazva. Budapest.

Knauz N. 1880–1881. A pozsonyi prépostság. ÚMSion 1880. 241–255, 341–359, 499–521, 579–586, 657–689, 728–738, 833, 848; 1881. 40–49, 108–130, 189–203.

Knauz N. ld. még Lányi K.–Knauz N.

Kniewald, [D] K 1938a. A „Hahóti kódex” (zágrábi MR 126. kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából. MKSz 97–112.

Kniewald, [D] K. 1938b. A zágrábi érseki könyvtár MR 126. (XI. század) jelzésű Sacramentariumának magyar rétege a MR 67. sz. zágrábi breviárium (XIII. század) megvilágításában. PannonhSz 36–54.

Kniewald, [D] K. 1939a. A Pray-kódex miserendje. Theol 1–27., 97–111.

Kniewald, [D] K. 1939b. A Pray-kódex sanctoraléja. MKSz 1–53.

Kniewald, [D] K. 1939c. A Pray-kódex tartalma, kora, jelentősége. MKSz 413–55.

Kniewald, [D] K. 1939d. Das Sanctorale des ältesten ungarischen Sacramentars. JbLitw 1–21.

Kniewald, [D] K.– Kühár F. 1939. A magyar szentek ünnepei és miséi a Pray-kódexben. PannonhSz 11–19.

Kniewald, D. 1940. Zagrebacki liturgijski kodeksi 11–15. st. Codices liturgici manuscripti Zagrabienses a saeculo XI. usque ad finem saeculi XV. CroSa 1–128.

Kniewald, [D] K. 1941a. Esztergomi Benedictionale (XI. század). MKSz 213–231.

Kniewald, [D] K. 1941b. Hartwick győri püspök Agenda Pontificalis-a. MKSz 1–21.

Kniewald, [D] K. 1943. Kálmáncsehi Domonkos zágrábi misekönyve. MKSz 1–15.

Kniewald, D. 1944. Illuminacija i notacija zagrebackih liturgijskih rukopisa. Zágráb.

Kniewald, [D] C. 1959. Officium et Missa de Conceptione et Nativitate BMV secundum consuetudinem veterem Zagrabiensem. EphLit. 3–21.

Kniezsa I. 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai I–II. Budapest.

Kodály Z. 1909. Zoborvidéki népszokások. Ethn 29–36, 116–121, 245–247.

Kodály Z. 1920. Árgirus nótája. (= Kodály 19742. II. 79–90.)

Kodály Z. 1925. A magyar népzene. (= Kodály 19742. I. 20–23.)

Kodály Z. 1933. Néprajz és zenetörténet. Budapest. (= Kodály Z. 19742. II. 225–234.)

Kodály Z. 1935. Sajátságos dallamszerkezet a cseremisz népzenében. Budapest. (= Kodály Z. 19742. II. 145–154.

Kodály Z. 1939. Magyarság a zenében. (= Kodály 19742. II. 225–260.)

Kodály Z. 19735 (1952) A magyar népzene. A példatárt szerk. Vargyas L. Budapest.

Kodály Z. 19742. Visszatekintés. I–II. (Szerk. Bónis F.) Budapest.

Kollányi F. 1895. Könyvek a XVI. és XVII. századbeli főpapi hagyatékokban. MKSz 205–218.

Kollányi F. 1901. Visitatio capituli ecclesiae metropolitanae Strigoniensis anno 1397. Budapest.

Koller J. 1782–1812. Historia episcopatus Quinqueecclesiarum. Pozsony–Pest. I–IV.

Komáromy A. 1890. Báthory István országbíró végrendelete. Száz 124–141.

Komorzynski, E. 1956. Die Sankt-Nikolausbruderschaft in Wien. In Festschrift Wilhelm Fischer 71–74. Bécs.

Koroknay É. 1973. Magyar reneszánsz könyvkötések. Kolostori és polgári műhelyek. Budapest.

Korompay B. 1956. A joculatorkérdés az Igor-ének és más orosz párhuzamok megvilágításában. FK 309–332.

Kosáry D. 1970. Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába I. 1. Általános rész. Budapest.

Kotek, G.– Zoder, R. 1969. Ein österreichisches Volksliederbuch. Bécs.

Koukaly, V. 1951. Marij kalük muro. Leningrád–Moszkva.

Kovács E. 1964. A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Budapest.

V. Kovács S. lásd V.-nél.

Kowalewicz, H. 1964. Cantica Medii Aevi Polono-Latina. Varsó.

Körmendy K. 1970. Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár egyik antifonáriumának töredékei az Akadémiai Könyvtár kézirattárában. MKSz 329–330.

Körmendy K. 1974. Egy XV. századi magyarországi graduále. MKSz 111–115.

Körmendy K. 1979. A Knauz-hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa. Budapest.

Kőszeghy S. 1894. XVI. századi könyvtáraink történetéhez. MKSz 302–303.

Köveskuti J. 1908. A Königsbergi Töredék mint Karácsonyi ének. MNyr 456–458, vö. uo. 1909. 93.

Kralovánszky A. 1966. Antropológiai adatok a honfoglalók sámánhitéhez. A tatai lelet. AnthrKözl 10. 91–98.

Kretzenbacher, L. 1952. Frühbarockes Weihnachtsspiel in Kärnten und Steiermark. Klagenfurt.

Kretzenbacher, L. 1966. Südosteuropäische Primitivinstrumente vom „Rummelpott” – Typ in vergleichend musikvolkskundlicher Forschung. In: Volksmusik Südosteuropas. Red. W. Wünsch 50–97. München.

Krickeberg, D. 1979. Spielmann. MGG 16. 1721–1728.

Kriza J. 1863. Vadrózsák. Székely népköltési gyűjtemény. Kolozsvár.

Kropf L. 1906. Adalékok a régi magyar zene történetéhez. Száz 551–553.

Krüchten, J. 1830. Über das Musikwesen in Ungarn. Die Biene 323–325, 331–335.

Kubinyi A. 1967. Spielleute und Musiker von Buda (Ofen) in der Jagello-Epoche. StudMus 77–97.

Kubinyi A. 1969. Huszti Márton, II. Ulászló király udvari muzsikusa. MZT 65–74.

Kubinyi A. 1973. Musikleben am Budaer Königshof am Anfang des XVI. Jahrhunderts. StudMus 89–100.

Kubinyi A. 1975a. Királyi kancellária és udvari kápolna Magyarországon a XII. század közepén. Levéltári Közlemények 59–121.

Kubinyi A. 1975b. A budai Királyi udvar zenei életéhez a XVI. század elején. MZ 389–392.

Kubinyi A. Adatok a középkori magyarországi népi muzsikusok földrajzi elhelyezkedéséhez és társadalmi helyzetéhez. (Kézirat.)

Kuhač, X. F. 1901. A regös-énekek dallamairól. Ethn 145–155, 201–214.

Kulcsár P. 1964. A szegedi ferences könyvtár helyreállításáról. MKSz 48–85.

Kulysetov, D. 1971. Vürzüm muro arsas – Peszni urzsumszkih mari. Joskar-Ola.

Kumorovitz B. L. 1963. A budai várkápolna és a Szent Zsigmond prépostság történetéhez. TBM 109–151.

Kuncze L. 1878. A pannonhalmi Szent Benedek-Rend könyvtárainak története és jelen állapota. MKSz 167–190.

Kunisch, J. G. 1828. Peter Eschenloer’s Geschichten der Stadt Breslau. Breslau.

Kühár F. 1939a. Előterjesztés a Pray-kódex kiadásáról. SzIAkÉrt 5.

Kühár F. 1939b. Kanonokok és szerzetesek litániája a Pray-kódexben. MKSz 67–69.

Kühár F. 1939c. Mária tiszteletünk a XI. és XII. század hazai liturgiájában. Budapest.

Kühár F. 1939d. A Pray-kódex rendeltetése, sorsa, szellemtörténeti értéke. MKSz 213–232.

Kühár F. ld. még Kniewald, [D] K.–Kühár F.

Labhardt, F. 1959–1963. Das Sequentiar Cod. 546 der Stiftsbibliothek von St. Gallen und seine Quellen. Bern.

Lach, R. 1926–1952. Gesänge russischer Kriegsgefangener. I. Bd. Finnisch-ugrische Völker. 1. Abt. Wotjakische, syrjänische und permjakische Gesänge. Bécs–Lipcse. 1926. 2. Abt. Mordwinische Gesänge. Bécs–Lipcse. 1933. 3. Abt. Tscheremissische Gesänge. Bécs–Lipcse. 1929. 4. Abt. Tschuwaschische Gesänge. Bécs–Lipcse. 1940. II. Bd (Volksgesänge von Völkern Russlands) Turktatarische-Völker. Kasantatarische, mischerische, westsibirisch-tatarische Gesänge. Bécs, 1952.

Lajtha L. 1947. Egy magyar ráolvasó énekelt töredéke. Ethn 98–101.

Lajtha L.– Varjú E. 1928. A kassai Szent Erzsébet himnusz. ZSz 106.

Lajtha L. ld. még Varjú E.–Lajtha L.

Lanner, J.– Schermann S. 1904. Bindt-márkusfalvi betlehemes játék. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. 20–27.

Lányi K.– Knauz N. 1866–1869. Magyar egyháztörténelem I–II. Esztergom.

László Gy. 1973. Lehel kürtje. Jászberény.

Latil, A. 1908. Un „Exultet” inedito. Rassegna Gregoriana 126–134.

Lämmert, E. 1969. Reimsprecherkunst im Spät-Mittelalter. Stuttgart.

Leclercq, H. 1953. Te Deum. Dictionnaire d’archéologie chrétienne et de liturgie (Szerk. F. Cabrol.) 15. 2028–2048. Párizs.

Léderer E. ld. Elekes L.–Léderer E.–Székely Gy.

Legány D. 1962. A magyar zene krónikája. Budapest.

Lehmann, D. 1975. Der russische Skomoroch als Typ des europäischen mittelalterlichen Spielmanns. Musica Antiqua IV. 221–234. Bydgoszcz.

Liber Nocturnalis sacrosanctae Basiliciae Vaticanae. Évszám és hely nélkül.

Liber Usualis Missae et Officii… Róma–Tournai, 1914.

Libiez, A. 1941. Chansons populaires de l’ancien Hainaut. Vol. II. Brüsszel.

Libiez, A.– Pinon, R. 1958. Chansons populaires de l’ancien Hainaut. Vol. V. Brüsszel.

Lipphardt, W. 1932. Marienklagen und Liturgie. JbLitw 198–205.

Lipphardt, W. 1934. Studien zu den Marienklagen: Marienklage und germanische Totenklage. Beiträge zur Geschichte der deutschen Sprache und Literatur. 390–444.

Lipphardt, W. 1956. Über Alter und Ursprung des deutschen Choraldialekts. JbLH 104–107.

Lipphardt, W. 1958. „Mitten wir im Leben sind.” Zur Geschichte des Liedes und seiner Weise. JbLH 99–118.

Lipphardt, W. 1960a. „Christ ist erstanden” Zur Geschichte des Liedes. JbLH 96–114.

Lipphardt, W. 1960b. Liturgische Dramen des Mittelalters. MGG 8. 1012–1044.

Lipphardt, W. 1961. Die mittelalterliche Choralnotation. (Neumen). MGG 1611–1628.

Lipphardt, W. é. n. Lateinische Osterspiele im Alpenraum und ihr Zusammenhang. – Musik in den spätmittelalterlichen Passionsspielen und Osterspielen von Bozen, Sterzing, und Brixen. Különlenyomat (é. n.) – „Tiroler Volksschauspiel” (E. Kühebacher), 110–126, 127–166.

Liungman, W. 1938. Traditionswanderungen Euphrat-Rhein. FF Communications Bd. 49. Heft 119. Helsinki.

Lord, A. 1964. The Singer of Tales. Cambridge.

Lovass Gy. 1938. Egy középkori francia kolostor könyvei Magyarországon. EPhK 224–226.

Lükő G. 1935. Havaselve és Moldva népei a X–XII. században. Ethn 90–105.

Lükő G. 1964. Zur Frage der Musikkultur in der slawischen Urzeit. StudSlav 237–289.

Lütolf, M. ld. Fischer, K.–Lütolf, M.

Mackovich V. 1935. A magyar–francia cisztercita kapcsolatok történetéhez. EPhK 269–288.

Maerker, B. 1941. Gregorianischer Gesang und Deutsches Volkslied – einander ergänzende Quellen unserer musikalischen vor- und Frühgeschichte. JbfVlf 71–127.

Magyar Gregoriánum (hanglemez-sorozat) I–VI. Hungaroton. LPX 11477, SLPX 12048–12050, 12 169, 12170.

Magyar Népzene Tára. Szerk. Bartók Béla és Kodály Zoltán. Budapest 1951-től. (MNT)

Gyermekjátékok. Sajtó alá rend. Kerényi Gy. Budapest, 1951. Ld. MNT I.

Jeles napok. Sajtó alá rend. Kerényi Gy. Budapest. 1953. Ld. MNT II.

Lakodalom A–B. köt. Sajtó alá rend. Kiss L. Budapest, 1955–1956. Ld. MNT III.

Párosítók. Sajtó alá rend. Kerényi Gy. Budapest, 1959. Ld. MNT IV.

Siratók. Sajtó alá rend. Kiss L. és Rajeczky B. Budapest, 1966. Ld. MNT V.

Népdaltípusok 1. Sajtó alá rend. Járdányi P.– Olsvai I. Budapest, 1973. Ld. MNT VI.

A magyar nyelv történeti–etimológiai szótára I–III. 1967–1976. Szerk. Benkő L. Budapest.

A magyarság néprajza I–IV.3 1933–37, 1941–43. Sajtó alá rend. Viski K. Budapest.

Maksay F. 1957. A szentivánnapi tűz első hazai emléke. NéprKözl 11–12.

Makszimav, Sz. M. 1932. Turi csavasszen jurriszen. Supaskar.

Makszimav, Sz. M. 1964. Csuvasszkie narodnüe peszni. Moszkva.

Mályusz E. 1943. Az ágostonrend a középkori Magyarországon. Egyháztörténet 427–440.

Mályusz E. 1945–47. A pálosrend a középkor végén. Egyháztörténet 1–53.

Mályusz E. 1971. Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Budapest.

Manga J. 1940a. Zoborvidéki lakodalom. NéprÉrt 250–272.

Manga J. 1940b. Felvidéki betlehemes játékok. Ethn 402–419.

Manga J. 1941a. A tavaszi ünnepkör hagyományai a Nyitra megyei Menyhén. NéprÉrt 281–318.

Manga J. 1941b. A téli ünnepkör hagyományai a Nyitra megyei Menyhén. Ethn 189–217.

Manga J. 1943. Zoborvidéki lakodalmas énekek. Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. 196–212. Budapest.

Manga J. 1946. A kánai menyegző változatai. Ethn 49–67.

Manga J. 1948. Szlovák kapcsolatok a palóc karácsonyi szokásokban. Ethn 94–102.

Manga J. 1957. Die Hochzeitsbräuche der Palozen und ihre Slowakischen Analogien. AEthn 149–218.

Manga J. 1959. Emtebräuche und Erntelieder der Palozen. AEthn 223–266.

Manga J. 1969. A magyarországi „kiszehajtás” történeti rétegei. MTA I. OK 113–142.

Manga J. 1970. Varianten der Hochzeitlieder eines Dorfes. AEthn 19: 247–279.

Mann, O, 1932. Oswald von Wolkensteins Natur und Heimatdichtung. Zeitschrift für deutsche Philologie 243–261.

Mantuani, J. 1907. Die Musik in Wien. In: Geschichte der Stadt Wien III. Bécs.

Marix, J. 1939. Historie de la musique et des musiciens de la cour de Bourgogne sous le règne de Philippe le Bon. Strassbourg.

Marót K. 1939. Szent Iván napja. Ethn 254–296.

Marót K. 1940. Rítus és ünnep. Ethn 143–187.

Maróthy J. 1953. A középkori tömegzene alkalmai és formái. ZtT 439–494.

Maróthy J. 1966. Zene és polgár, zene és proletár. Budapest.

(Mátray) Rothkrepf G. 1828–1832. A magyar muzsika története. TudGyűjt 1828. VI. 3–39, X. 3–49; 1829. II. 42–67, III. 67–89; 1830. IV. 28–49; 1832. VII. 3–38, VIII. 87–101.

Melnicki, M. 1954. Das einstimmige Kyrie des lateinischen Mittelalters. Erlangen.

Mészáros I. 1961. Középkori kolduló diákjaink. FK 107–116.

Mészáros I. 1963. Népi gyermekjátékaink „Lengyel” László királya. Ethn 272–278.

Mészáros I. 1964. A vitatott Mátyás-dal és a néphagyomány. FK 389–394.

Mészáros I. 1972. A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Budapest.

Mészáros I. 1975. Iskolatörténeti adatok a Gergely-járás keletkezéstörténetéhez. Ethn 587–603.

Mészáros I. 1981a. XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis”. Budapest.

Mészáros I. 1981b. Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777 között. Budapest.

Mezei J. 1985. Das Responsorium „Vadis propitiator” in den ungarischen Handschriften. StudMus 97–107.

Mezey L. 1948. Szt. István XIII. századi verses históriája. Magyar Századok 41–51.

Mezey L. 1955a. Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpádkor végén. Budapest.

Mezey L. 1955b. Egy ismeretlen középkori drámai emlékünk és európai rokonai. FK 59–64.

Mezey L. 1957. Az Árpádok eredet-mondája és a csúti alapítás. FK 427–428.

Mezey L. 1958. Adalékok a középkori dráma történetéhez. Két liturgikus ludus. FK 103–106.

Mezey L. 1960. Problémák és megoldások a kódexkutatásban. OSzKÉvk. 159–165.

Mezey L. 1961. Codices latini medii aevi Bibliothecae Universitatis Budapestiensis. Budapest.

Mezey L. 1962. Paleográfia. Budapest.

Mezey L. 1963. A kéziratosság századai. In: A könyv és a könyvtár a magyar társadalom életében. 43–126. Budapest.

Mezey L. 1966. A latin írás magyarországi történetéből. MKSz 1–9, 205–216, 285–304.

Mezey L. 1967. A pécsi egyetemalapítás előzményei. A deákság és hiteleshely kezdeteihez. In: Jubileumi Tanulmányok I. 53–86. Pécs.

Mezey L. 1968a. Der Literat und seine Literatur. ALitt 29–46.

Mezey L. 1968b. Ország „egyetem nélkül” – a magyarországi felsőoktatás a középkor végén. In: A 600 éves jogi felsőoktatás történetéből. 75–88. Pécs.

Mezey L. 1968c. A „sajtár-deák”. FK 521–524.

Mezey L. 1968d. Ungarn und Europa im 12. Jahrhundert. Kirche und Kultur zwischen Ost und West. In: Reichenauer Vorträge des Konstanzer Arbeitskreises XII. 255–272. Stuttgart.

Mezey L. 1969. Notes lovaniennes sur la Complainte en vieux hongrois. ALitt 21–38.

Mezey L. 1970a. Die Devotio Moderna der Donauländer Böhmen, Österreich und Ungarn. ALitt 37–51.

Mezey L. 1970b. Litteratura: grammatica és musica. XI. századi kezdeteinkből tanúság. ItK 653–656.

Mezey L. 1971. A Pray-kódex keletkezése. MKSz 109–123.

Mezey L. 1972. Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. SzfehvÉvsz 2. 21–36.

Mezey L. 1973a. A Fragmenta Codicum szabályzata. MKSz 211–213.

Mezey L. 1973b. Die mittelalterliche Frauenbewegung und die Anfange der ungarischen Literatur. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio philologica Hungarica. Tomus II. 25–39.

Mezey L. 1973c. Egy cikk jobb megértéséhez. (Válasz Peter Ratkošnak.) MKSz 59–61.

Mezey L. 1976. Probleme der Entstehungsgeschichte des Pray-Kodex. In: Armarium (Hrsgb. P. Dezsényi–Szemző– L. Mezey). 23–40.

Mezey L. 1978. Fragmenta Codicum. Egy új forrásterület feltárása. MTA I. OK 65–90.

Mezey L. 1979. Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest.

Mezey L. 1980. Athleta Patriae. A korai László-irodalom kialakulása. In: Athleta Patriae (Szerk. Mezey L.) 19–55. Budapest.

Mezey L. 1983. Fragmenta Latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis. Budapest.

Mezey L. ld. még Falvy Z.–Mezey L.

Miazga, T. 1976. Die Melodien des einstimmigen Credo der römisch-katholischen Kirche. Graz.

Miazga, T. 1977. Antyfonarz Kielecki z 1372 roku pod względem muzykologicznym. Graz.

Miazga, T. 1979. Die Gesänge zur Osterprozession in den handschriftlichen Überlieferungen vom 10. bis zum 19. Jahrhundert. Graz.

Miazga, T. 1984. Notacja gregoriańska w świetle polskich rękopisów liturgicznych. Graz.

Migne, J. P. 1878–1890. Patrologiae cursus completus. Patrologia Latina. Vol. 1–217. Párizs.

Mikusev, A. K.– Csisztalev, P. J.– Rocsev, Ju. G. 1966–1971. Komi narodnüe peszni. Szüktüvkar. I–II/–III.

Mišianik, J. ld. Güntherová, A.–Mišianik, J.

Moberg, A. 1927. Über die schwedischen Sequenzen. Uppsala.

Mocquereau, A. 1892. De l’influence de l’accent tonique latin et du cursus sur la structure mélodique et rythmique de la phrase grégorienne. I. In: PalMus III. 7–77.

Mocquereau, A. 1894. De l’influence de l’accent tonique… II. In: PalMus IV. 27–204.

Mollay K. 1974. A világi zene jelentkezése Sopronban. SoprSz 4–40, 127–133.

Mollay, K. 1979. Bürgerliches Leben in der zweiten Hälfte des 15. Jahrhunderts in Ödenburg, in: Beiträge zur Volkskunde der Ungarn–Deutschen. Budapest.

Molnár E.– Pamlényi E.– Székely Gy. 1964. Magyarország története I. Budapest.

Molnár G. 1930. A magyar zene. In: Magyarország Vereckétől napjainkig. 5. köt. Budapest, 257–290.

Molnár J.– Simon Gy. 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest.

Mona I. 1963. Adatok a középkori magyar irodalom és a magyar népdalszövegek kölcsönhatásához. Ethn 181–201.

Monetarius 1520. Epithoma utriusque musices practice Stephani Monetarii Cremniciani… Krakkó. (Újranyomása: Monumenta Musicae in Polonia I. Krakkó, 1975.)

Monumenta Monodica Medii Aevi. 1956-tól. Szerk. Stäblein, B. Kassel.

Moravcsik Gy. 1914. A csodaszarvas mondája a bizánci íróknál. EPhK 280–292, 333–338.

Morawski, J. 1973. Polska liryka muzyczna w sredniowieczu. Varsó.

Morin, G. 1926. Manuscrits Liturgiques Hongrois des XIe et XIIIe siècles. JbLitw 54–67.

Moser, H. J. 1929. Paul Hofhaimer. Stuttgart–Berlin.

Moser, H. J. 1935. Tönende Volksaltertümer. Berlin.

Motz, A. 1915. Oswald von Wolkenstein élete és költészete, tekintettel magyar vonatkozásaira. Budapest.

Musicologia Hungarica. A Magyar Nemzeti Múzeum zenetörténeti kiadványai. Szerk. Isoz Kálmán és Bartha Dénes. 1–4. Budapest, 1934–1941.

Musicologia Hungarica. (Neue Folge.) Veröffentlichungen des Musikwissenschaftlichen Instituts in Budapest. 1967–

Mužík, F. 1965. Die Tyrnauer Handschrift (Bp. OSzK clmae 243) In: Studie a materiály k dějinám starší české hudby. Acta Universitatis Carolinae Philosophica et Historica. Prága.

Mužík, F. 1970. Christ ist erstanden. – Buóh všemohúci. Miscellanea Musicologia 7–45.

Müller, U. 1969. Zur musikalischen Terminologie der antiken Rhetorik: Ausdrücke für Stimmanlage und Stimmgebrauch bei Quintilian, Institutio oratoria 11,3. AfMw 29–48, 105–124.

Müller, U.– Spechtler, F. V. 1974. Oswald von Wolkenstein. Handschrift A. Stuttgart.

Myskovszky V. 1880. A bártfai egyházi könyvtár szekrénye és könyvei a XV–XVI. századból. MKSz 19–27.

Nagy Gy. 1880. Telegdi Miklós pécsi püspök könyvtára. MKSz 37–50.

Nagy I.– Nyáry A. 1877. Magyar diplomáciai emlékek Mátyás korából I–IV. Budapest, 1875–1878.

Nagy L. 1934. Az aquincumi orgona. Budapest.

Nagy S. 1895. A tanodai dráma előzményei hazánkban. ItK 441–460.

Náray Gy. 1695. Lyra caelestis. Nagyszombat.

Nejedlý, Z. 1954–1956. Dějiny husitského zpevu. I–VI. Prága.

Négyessy L. 1915. Szerzelék középkori verses emlékeinkhez. It 175–179.

Néprajzi lexikon I–V. Szerk. Ortutay Gy. Budapest, 1977–1982.

Niemeyer, W. 1931. Die Zwickauer Stadtpfeifer im 16. Jh. in: Mitteilunger der deutschen Altertumswissenschaft für Zwickau und Umgebung.

Niemöller, K. W. 1969. Untersuchungen zur Musikpflege und Musikunterricht an den deutschen Lateinschulen von ausgehenden Mittelalter bis zum 1600. Regensburg.

Niewöhner, H. 1953–1956. Heinrich der Teichner. Die Gedichte I–III. Berlin.

Nováček, Z. 1978. Hudba v Bratislave. Pozsony.

Nyáry A. 1874. A modenai Hyppolit-codexek. Száz 77–83.

Nyáry A. ld. még Nagy I.–Nyáry A.

Nyelvemléktár. Régi magyar kódexek és nyomtatványok. Szerk. Budenz József, Szarvas Gábor, Szilády Áron. 1–15. Budapest, 1874–1908.

Olgyay B. 1867. A nagyszombati tanoda szabályai. (Oláh Miklóstól) MSion 208–212, 279–282, 364–367.

Opfermann, B. 1953. Die liturgischen Herrscherakklamationen im Sacrum Imperium des Mittelalters. Weimar.

Ornitoparchus, A. 1517. Musice actiue Micrologus. Lipcse.

Ortutay Gy. 1952. Hozzászólás Trencsényi–Waldapfel I. előadásához.. MTA I. OK II. 545–552.

Ortutay Gy. 1956. Kérdőív betlehemes játékok gyűjtéséhez. Ethn 91–98.

Ortvay T. 1892–1912. Pozsony város története. I–IV. Pozsony.

Oszvald F. 1957. Adatok a magyarországi premontreiek Árpád-kori történetéhez. Művészettörténeti Értesítő 231–254.

Ott, C. 1935. Offertoriale sive Versus Offertoriorum. Párizs, Tournai, Róma.

Pais D. 1948. Reg. A régi magyarság szellemi életének kérdésköréből. Magyar Századok 5–23.

Pais D. 1951. Kérdések és szempontok a szóösszetételek vizsgálatához. MNy 138. 1.

Pais D. 1953. Árpád- és Anjou-kori mulattatóink. ZtT 95–110.

Pais D. 1957. Haj, huj, kaját. ZtT 133–158.

Pais D. 1958a. Középkori diákjaink és a krónikákbéli hétmagyar–gyiák–lázár–mozzanatok. FK 671–676.

Pais D. 1958b. Reg. MNy 181–196.

Paládi-Kovács A. 1968. Farsangi „remélés” Eger vidékén. Ethn 241–251

Paléographie Musicale. Les principaux Manuscrits de Chant Grégorien, Ambrosien, Mozarabe, Gallican publiés en fac-similés phototypiques par les Bénédictins de Solesmes. 1887-től.

Paksa K. 1976. Újabb adatok a pentaton finális-váltásra. Ethn 199–203.

Pamlényi E. ld. Molnár E.–Pamlényi E.–Székely Gy. A Pannonhalmi Szent Benedek Rend története. Szerk. Erdélyi László és Sörös Pongrác. 1–12. Budapest, 1902–1916.

Pápai Páriz, F. 1782. Dictionarium Latino-Hungaricum. Szeben.

Papp G. 1942. A magyar katolikus egyházi népének kezdetei. Budapest.

Papp G. 1966. Über die Verbreitung der Quintwechsels. StudMus 189–209.

Papp G. 1970. A XVII. század énekelt dallamai. Budapest. (RMDT II.)

Pásztor L. 1940. A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest.

Pauler Gy. 1883. Ki volt Hartvic püspök. Száz 803–804.

Pauler Gy. 1893. A magyar nemzet története az árpádházi királyok alatt. 1–2. Budapest.

Perrot, J. 1971. The Organ from its Invention in the Hellenistic Period to the end of the Thirteenth Century. London.

Pessina, T. J. 1677. Mars Moraviscus. Prága.

Petneki, Á. 1973. Ikonographie der musikalischen Darstellungen des ungarischen Mittelalters. StudMus 175–185.

Petró S. 1941. A magyar nyelvű egyházi ének középkori emlékei. EPhK 270–285.

Petzsch, Ch. 1971. Nachrichten zur Volksmusik in den Gedichten und Chroniken Michel Beheims, im ‚Ring’ des Wittenwiler und in den Reimreden des Teichners. StudMus 233–240.

Pfaff, M. 1972. Gestalt und Überlieferung der gregorianischen Gesänge. In: Geschichte der katholischen Kirchenmusik. 311–323. Kassel.

Pfeiffer J.– Szigeti K. 1985. A veszprémi székesegyház zenéjének története. München.

Pietzsch, G. 1936–1940. Zur Pflege der Musik an den Universitäten im Osten bis zur Mitte des XVI. Jahrhunderts. In: AMf 1936. 257–424; 1938. 302–330; 1940. 5–83.

Pikulik, J. 1973. La monodie liturgique dans la Pologne médiévale. In: Etat de rech, sur la mus. relig. dans la cult. polon. Varsó. 9–37.

Pikulik, J. 1973–1975. Sekwencje polskie. In: Musica Medii Aevi IV. 7–128; Musica Medii Aevi V.

Pillet, A.– Carstens, H. 1933. Bibliographie der Troubadours. Halle.

Pirro, A. 1926. Jean Cornuel, Vicaire à Cambrai. Revue de musicologie 190–203.

Pirro, A. 1940. Histoire de la musique de la fin du XIVe siècle à la fin du XVe. Párizs.

Plocek, V. 1973. Catalogus codicum notis musicis instructorum I–II. Prága.

Pokorný, F. 1974. De missalibus libris Moraviae saeculo XV. ad Hungariam vergentibus. Studie o rukopisech 141–167.

Polek, J. 1912. Deutsche Weihnachtsspiele aus Bukowina gesammelt und herausgegeben. Czemowitz.

Porfetye, A. 1972. Daniel Croner und die Orgelmusik in Siebenbürgen vom 15. bis zum 18. Jahrhundert. Musica Antiqua, Acta Scientifica. 551–588. Bydgoszcz.

Pray, G. 1766. Annales regum Hungaríaé I–V. Viennae 1763–70.

Quasten, J. 1930. Musik und Gesang in den Kulten der heidnischen Antike und christlichen Frühzeit. Münster.

Quoika, R. 1953. Die altösterreichische Orgel der späten Gotik, der Renaissance und des Barock. Kassel und Basel.

Radó P. 1939. Magyarország legrégibb liturgikus könyve: a Szelepchényi-kódex. MKSz 382–412.

Radó P. 1940a. Középkori liturgikus könyvek és bibliák maradványai a soproni evangelikus líceum könyvtárában. MKSz 362–372.

Radó P. 1940b. Sopron város kéziratos misekönyve: A Golso-kódex. MKSz 226–235.

Radó P. 1941a. Batthyány Boldizsár misekönyvének hitelessége. MKSz 132–149.

Radó P. 1941b. Esztergomi könyvtárak liturgikus kéziratai. PannonhFÉvk 86–142.

Radó P. 1941c. Index codicum manuscriptorum liturgicorum Regni Hungariae. PannonhFÉvk 143–202.

Radó P. 1941d. A magyar középkor kótás kéziratai. Latin egyházi kéziratok jegyzéke. MZeSz 93–101.

Radó P. 1942a. Adalékok a magyar liturgiatörténet bibliográfiájához. PannonhFÉvk 60–98.

Radó P. 1942b. Nagy Lajos dalmáciai uralmának emléke egy spalatói kódexben. MKSz 1–10.

Radó P. 1942–1943. ld. Radó P. 1944b.

Radó P. 1943a. Az „aprószentekelés” és a magyar liturgiatörténet. Theol 257–260.

Radó P. 1943b. Vidéki könyvtáraink középkori kódexei. MKSz 61–64.

Radó P. 1944a. A magyarországi miseliturgia legrégibb forrásai. PannonhSz 113–124.

Radó P. 1944b. Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. Budapest. (Korábban megjelent a Pannonhalmi Főapátsági Főiskola 1942/43-iki Évkönyvében: 313–429.)

Radó P. 1944c. A Pray-kódexről. It 49–55.

Radó P. 1945. Répertoire hymnologique des manuscrits liturgiques dans les bibliothèques publiques de Hongrie. Budapest.

Radó P. 1947. Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae I. Libri liturgici manuscripti ad missam pertinentes. Budapest.

Radó P. 1956. A források. A himnuszok és sequentiák jegyzéke. In: Rajeczky B. 1956a. XI–LII.

Radó P. 1959. De originibus liturgiae Romanae in Hungaria saeculi XI. EphLit 299–309.

Radó P. 1973. Libri liturgici manuscripti bibliothecarum Hungariae et limitropharum regionum. Budapest.

Radó P.– Mezey L. 1973. l. Radó P. 1973

Radvánszky B. 1887. Foglalkozás, időtöltés, játék a XVI. és XVII. században. Száz 289–320.

Rajeczky B. 1941a. Középkori missáléink praefatiodallamai. Adalékok a gregorián ének magyarországi fejlődéséhez. MZeSz 233–244. (In: RB 107–119.)

Rajeczky B. 1941b. A Pray-kódex két Mária-himnusza. MK 840–842. (In: RB 120–123.)

Rajeczky B. 1943. Népdaltörténet és gregorián kutatás. Kodály Emlk. 308–312. Budapest. (In: RB 28–32.)

Rajeczky B. 1948. Két dallamtörténeti adalék. ZSz 309–312. (In: RB 124–126.)

Rajeczky B. 1950. Többszólamú zenénk 15. századi emlékei. Énekszó 184–191. (In: RB 132–140.)

Rajeczky B. 1953. Adatok a magyar gregoriánumhoz. ZtT 279–286. (In: RB 33–39.)

Rajeczky B. 1956a. Melodiarium Hungariae medii aevi I. Hymni et sequentiae. Források ism. Radó Polikárp. Budapest. (Pótkötete: Rajeczky B. 1982.)

Rajeczky B. 1956b. Parallelen spätgregorianischer Verzierungen im ungarischen Volkslied. Studia Memoriae Bélae Bartók Sacra 337–348. (In: RB 90–100.)

Rajeczky B. 1957a. Deszendenzmelodik im Choral und unsere absteigenden Perioden. AEthn 357–369. (In: RB 65–75.)

Rajeczky B. 1957b. Este a székelyeknél. Ethn 575–587.

Rajeczky B. 1957c. Adalék felvidéki lakodalmasaink dallamstílusához. NéprKözl 3–4. sz. 121–124.

Rajeczky B. 1959a. A székely betlehemes recitatívok stílusához. NéprKözl 4. sz. 39–43. (In: RB 232–235.)

Rajeczky B. 1959b. „Regélni”. NéprKözl 1–2. sz. 15–16.

Rajeczky B. 1961. Spätmittelalterliche Organalkunst in Ungarn. StudMus 15–28.

Rajeczky B. 1962. Mittelalterliche ungarische Musikdenkmäler und das neue Volkslied. StudMus 263–269. (In: RB 59–64.)

Rajeczky B. 1964. Sur le Kyrie Ungaricum du manuscrit n∘ 1267 de la Biblioteka Jagiellónska. (XV. s.) In: Studia Hieronymo Feicht septuagenario dedicata, Varsó. 137–142. (In: RB 127–131.)

Rajeczky B. 1966a. Mittelalterliche Mehrstimmigkeit in Ungarn. Im: Musica Antiqua Europae Orientalis. Acta Scientifica Congressus 223–226. Bydgoszcz.

Rajeczky B. 1966b. MNT V. Bevezető 15–131.

Rajeczky B. 1967. Über die Melodie Nr. 773. der Monumenta Monodica Medii Aevi. Fs. Br. Stäblein 191–194. Kassel. (In: RB 76–80.)

Rajeczky B. 1968. Többszólamúság a középkori Magyarországon. MZT 125–135. (In: RB 141–150.)

Rajeczky B. 1969. Gregorián, népének, népdal. MZT 45–64. (In: RB 40–58.)

Rajeczky B. 1969a. Hungarian Folk Music – Magyar népzene 1. sorozat, (hanglemez)

Rajeczky B. 1972a. Ein neuer Fund zur mehrstimmigen Praxis Ungarns im 15. Jahrhundert. StudMus 147–168.

Rajeczky B. 1972b. Többszólamú zenénk emlékei a 15. század első feléből. NépzZtört 63–109. (In: RB 151–196.)

Rajeczky B. 1973. Gregorianik und Volksgesang. In: Handbuch des Volksliedes. 391–405. München.

Rajeczky B. 1974. Zenei paleográfia. Írásos emlékeink hangjelzései. Régi könyvek és kéziratok. 43–47. Budapest.

Rajeczky B. írásai 1976. Szerk. Ferenczi I. Budapest.

Rajeczky B. 1977. Kontrafaktur in den Ordinarium-Sätzen der ungarischen Handschriften. StudMus: 227–234.

Rajeczky B. 1981a. A korareneszánsz zenéje Magyarországon. ZtDolg 9–15. Budapest.

Rajeczky B. 1981b. Mi a gregorián? Budapest.

Rajeczky B. 1982. Pótkötet a Melodiarium Hungariae Medii Aevi I.-hez (ld. Rajeczky B. 1956a.) Budapest.

Rajeczky B. 1985. Gregorianische Gesänge in der ungarischen Volkstradition. StudMus 5–22.

Rajeczky B. ld. még Szendrei J.–Dobszay L.–Rajeczky B.

Rath Gy. 1890. Nyomtatott szertartáskönyveink a római Rituále behozataláig. MKSz. 161–191.

Ratkoš, P. 1968. A Pray-kódex keletkezése és funkciója. Száz 941–964.

Ratkoš, P. 1973. A Pray-kódex váci eredetének kérdéséhez. MKSz. 55–58.

Reaney, G. 1966–1969. Manuscripts of Polyphonic Music. München-Duisburg. ld. RISM B IV/12.

Reese, G. 1940. Music in the Middle Ages. New York.

Reese, G. 1954. Music in the Renaissance. New York.

Régi Magyar Dallamok Tára. 1958-tól. Budapest.

Reinerth, K. 1931. Das Brevier der siebenbürgisch-sächsischen Kirche. In: Fs. für Friedrich Teutsch 191–226. Hermannstadt.

Reinerth, K. 1942. Die freie königliche St. Ladislaus-Propstei zu Hermannstadt und ihr Kapitel. In: Deutsche Forschung in Südosten. 19–61, 567–597.

Reinerth, K. 1963. Das heltauer Missale. (Cod. Heltensis Nr. 8/13/m saec. XIV). Eine Brücke zum Lande der Herkunft der Siebenbürger Sachsen. ArchSiebLk XXIII.

Reinerth, K. 1967. Das Kronstädter Graduale. In: Geschichtswirklichkeit und Glaubensbewährung. Fs Friedrich Müller 130–160. Stuttgart.

Reinerth, K. 1970. Kleine Beiträge und Miszellen. A. Zur Liturgik. Liturgische Stücke aus dem „rheinischen” bzw. „altgallischen” Messritus in einem siebenbürgischen Missale. JbLH 113–122.

Reinerth, K. 1972. Missale Cibiniense. Gestalt, Ursprung und Entwicklung des Messritus der siebenbürgisch-sächsischen Kirche im Mittelalter. SiebArch XXI.

Reiszig E. 1928. A jeruzsálemi Szent János lovagrend Magyarországon I–II. Budapest.

Riemann Musik Lexikon 1–5. 1959–1975. Mainz.

Riemann, H. 1878. Studien zur Geschichte der Notenschrift. Lipcse.

Riemann, H. 1916. Folkloristische Tonalitätsstudien. Lipcse.

Rómer F. 1877. A Győri Káptalan Antiphonaléja. Archeológiai Közlemények 12–26.

Rómer F. 1881. Könyvtári búvárlataim Altenburgban és Göttweigben. MKSz 99–116.

Rothkrepf G. ld. (Mátray) Rothkrepf G.

Ruhnke, M. 1958. Kapelle. MGG 7. 657–671.

Runge, P. 1896. Die Sangweisen der Colmarer Handschrift und die Liederhandschrift Donaueschingen. Lipcse, repr. Hildesheim 1965.

Rybarič, R. 1960. Sekvencie spišského graduálu Juraja z Kežmarku. Hudobnovedné Studie 100–126. Pozsony.

Rybarič, R. 1966. Die Hauptquellen und Probleme der slowakischen Musikgeschichte bis zum Ende des XVIII. Jahrhunderts. In: Musica Antiqua Europae Orientalis, Bydgoszcz 97–114. Varsó.

Rybarič, R. 1969. „Primitívna” polyfónia a gregoriansky chorál. Musicologica Slovaca. 283–296.

Rybarič, R. 1982. Der älteste notierte Kodex in der Slowakei. Musicologica Slovaca 7–58.

Rybarič, R. ld. még Szendrei J.–Rybarič, R.

Sajó G.– Soltész E. 1970. Catalogus incunabulorum quae in bibliothecis publicis Hungariae asservantur. Vol. 1–2. Budapest.

Salmen, W. 1953. Werdegang und Lebensfülle des Oswald von Wolkenstein. Musica Disciplina 147–173.

Salmen, W. 1954. Die Schichtung der mittelalterlichen Musikkultur in der Ostdeutschen Grenzlage. Kassel.

Salmen, W. 1955. Neue Beiträge zur Geschichte des Spielmanns in Westfalen. Westfalen.

Salmen, W. 1957. A középkori magyar vándorzenészek külföldi útjai. ZtT 159–163.

Salmen, W. 1960a. European Song (1300–1500). NOH 3. 349–380. London.

Salmen, W. 1960b. Der fahrende Musiker in Europäischen Mittelalter. Kassel.

Salmen, W. 1961. Zur Geschichte der Ministriles im Dienste geistlichen Herren des Mittelalters. In: Fs.H. Anglès. 811–819. Barcelona.

Salmen, W. ld. még Wiora, W.–Salmen, W.

Sandberger, A. 1894–1895. Beiträge zur Geschichte der bayerischen Hofkapelle unter Orlandi di Lasso I–II. Lipcse.

Sauer, J. 1931. Chor. Lexikon fur Theologie und Kirche II. 885–886.

Sárosi B. 1967. Die Volksmusikinstrumente Ungarns. (Handbuch der europäischen Volksmusikinstrumente.) Lipcse.

Schabes, L. 1962. Alte liturgische Gebräuche und Zeremonien an der Stiftskirche zu Klosterneuburg. Klostemeuburg.

Scharnagl, A. 1961. Offertorium MGG 9. 1901–1907.

Schatz, J. 1904. Die Gedichte Oswald von Wolkensteins. Göttingen.

Schildbach, M. 1967. Das einstimmige Agnus Dei und seine handschriftliche Überlieferung vom 10. bis zum 16. Jahrhundert. Erlangen.

Schlager, K.–H. 1966. Das einstimmige Te Deum. MGG 13. 164–168.

Schlager, K.–H. 1968. Alleluja-Melodien. Kassel. Lásd: MonMon VII.

Schoelen, E. 1965. Erziehung und Unterricht im Mittelalter. Paderborn.

Schola Hungarica – Cycle des Saints. Ordinaire pour la fête de l’Épiphanie. (Hanglemez). Records IBACH 81505.

Schram F. 1956. Egy régi magyar nyelvű betlehemes játék. Ethn 294–298.

Schram F. 1957. Adalékok betlehemes játékaink dallamainak eredetéhez. ZtT VI. 461–501.

Schram F. 1958. Adatok népszokásaink kapcsolataihoz. Ethn 139–144.

Schram F. 1959. Régi Balázs- és Gergely-napi énekszövegek. NéprKözl IV. 292–295.

Schram F. 1965. A Szentiván-napi tűzgyújtás. Ethn 547–556.

Schrauf K. 1892. Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Budapest.

Schröer, K. J. 1875. Meistersinger in Österreich. Germanistische Studien 197–239.

Schwab, H. W. 1979. Stadtpfeifer. MGG 16, 1731–1743.

Schwandtner, J. G. 1746–1748. Scriptores rerum Hungaricarum I–III. Bécs.

Sebestyén Gy. 1891a. Adalékok a középkori magyar énekmondók történetéhez. Budapest.

Sebestyén Gy. 1891b. Anjoukori nyomok a nagymihályi Kaplonyok mulattatóiról. EPhK 413–422.

Sebestyén Gy. 1891c. Imre király troubadour vendége. 1198. EPhK 503–521.

Sebestyén Gy. 1891d. Egy név szerint említett Árpád-kori joculator. ItK 31–35.

Sebestyén Gy. 1902a. Regös-énekek. MNGy IV. Budapest.

Sebestyén Gy. 1902b. A regösök. MNGy IV. Budapest.

Sebestyén Gy. 1904. A magyar honfoglalás mondái I–II. Budapest.

Sebestyén Gy. 1906a. Betlehemes játékok és karácsonyi énekek. In: Dunántúli gyűjtés. MNGy VIII. 2–81.

Sebestyén Gy. 1906b. A pünkösdi király és a királyné. Ethn 32–43.

Seemann E.– Wiora, W. 1959. Deutsche Volkslieder mit ihren Melodien. IV. Berlin.

Senn, W. 1938. Aus dem Kulturleben einer süddeutschen Kleinstadt. Innsbruck.

Senn, W. 1954. Musik und Theater am Hof zu Innsbruck. Innsbruck.

Seprődi J. 1916. Házasító dalok. Ethn 90–109.

Sidler, H. 1950. Ein kostbarer Zeuge der deutschen Choralüberlieferung. KmJb 9–15.

Sík S. 1935. A középkori magyar Szent László-himnusz eredetiségének kérdéséhez. SzegFüz 2–14.

Simon Gy. ld. Molnár J.–Simon Gy.

Siuts, H. 1968. Die Ansingelieder zu den Kalenderfesten. Göttingen.

SLPD (Hungaroton hanglemezek) 12 458 Becket Tamás emlékezete; 12 534 A Bölcsesség Könyve; 12 558 Húsvét hírnöke; 12 559 Vízkereszt; 12742 Gregorián egy falusi templomban.

SLPX 19 172 Magyar Nyelvemlékek

Smits Van Waesberghe, J. 1953. De musico-paedagogico et theoretico Guidone Aretino. Firenze.

Smits Van Waesberghe, J. 1956. Guido von Arezzo. MGG 5. 1071–1078.

Smits Van Waesberghe, J. 1958. Die rheno-mosa-mosellanische Neumenschrift Smits Van Waesberghe, J. . In: Bericht über den Internationalen Musikwissenschaftlichen Kongress, Wien 1956. 599–602. Graz.

Smits Van Waesberghe, J. 1969. Musikerziehung. Lehre und Theorie der Musik im Mittelalter. Lipcse.

Smoldon, W. L. 1961. Liturgical Drama. NOH 2. 175–219.

Soltész E. 1968. Zur Herkunft des Corvin-Graduals und zur Ikonographie seiner Miniaturen. MKSz 334–342.

Soltész [E.] Z.-né. 1980. A Mátyás-Graduale. Budapest.

Soltész E. ld. még Sajó G.–Soltész E.

Solymossy S. 1889. A karácsonyi misztériumok eredete. EPhK 351–368.

Solymossy S. 1894. A betlehem a népmisztériumokban és a dráma történetében. EPhK 106–121, 200–213, 287–305.

Solymossy S. 1911. A főrévi népszínjátékok. Ethn 257–277, 321–341.

Solymossy S. 1932. A magyar ősvallás. Magyar Szemle 105–114.

Solymossy S. 1940. Hegedőseink jelentősége a középkorban. Ethn 15–26.

Solymossy S. 1942. A magyar csodaszarvas-monda Mságtud 157–175.

Sólyom K. 1944. Anonymus énekes forrásai. MZeSz 49–55.

Sopko, J. 1981. Stredoveké latinské kódexy v slovenských knižniciach. Matica Slovenská, Martin.

Sopko, J. 1982. Stredoveké latinské kódexy slovenskej proveniencie v Mad’arsku a v Rumunsku. Matica Slovenská, Martin.

Sowa, H. 1933. Zur Handschrift Clm 9921. AMl 60–65, 107–120.

Söveges Zs. 1976. Középkori hangjelzett kódexlap-töredékek a gyöngyösi műemlékkönyvtárban. Kézirat.

Spechtler, F. V. ld. Müller, U.–Spechtler, F. V.

Spunar, P. 1957. Das Troparium des Prager Dekans Vit. Scriptorium 50–62.

Stäblein, B. 1949–1951. Antiphon. MGG 1. 523–545.

Stäblein, B. 1952. Communio. MGG 2. 1588–1590.

Stäblein, B. 1954a. Epistel (Katholisch) MGG 3. 1446–1453.

Stäblein, B. 1954b. Deutschland (Mittelalter). MGG 3. 272–286.

Stäblein, B. 1954c. Exultet. MGG 3. 1673–1676.

Stäblein, B. 1954d. Evangelium. MGG 3. 1618–1629.

Stäblein, B. 1955. Gemeindegesang (Mittelalter). MGG 4. 1639–1649.

Stäblein, B. 1956a. Hymnen. Kassel (MonMon I.)

Stäblein, B. 1956b. Graduale (Gesang). MGG 5. 632–659.

Stäblein, B. 1957a. Hymnus (Der lateinische Hymnus). MGG 6. 993–1018.

Stäblein, B. 1957b. Invitatorium. MGG 6. 1389–1393.

Stäblein, B. 1960a. Litanei. MGG 8. 988–1003.

Stäblein, B. 1960b. Lamentatio. MGG 8. 133–142.

Stäblein, B. 1961. Messe (Die lat. Messe). MGG 9. 148–158.

Stäblein B. 1962a. Passion (Die einstimmige lateinische Passion). MGG 10. 887–898.

Stäblein, B. 1962b. Psalm (Lat. Ps.-Gesang im MA). MGG 10, 1676–1690.

Stäblein, B. 1962c. Processionale. MGG 10. 1637.

Stäblein, B. 1962d. Pater noster. MGG 10. 943–950.

Stäblein, B. 1965. Sequenz. MGG 12. 522–549.

Stäblein, B. 1966. Tropus. MGG 13. 797–826.

Stäblein, B. 1968. Die abendländische Musik des I. Jahrhunderts. In Knaurs Weltgeschichte der Musik. München.

Stäblein, B. 1975. Schriftbild der einstimmigen Musik. Lipcse.

Stäblein, B.– Landwehr-Melnicki, M. 1970. Die Gesänge des altrömischen Graduale. Kassel. (MonMon II.)

Stalzer, A. 1939. Das Varientenproblem in den Sequenzenmelodien I–II. Diss. Wien.

Stangl, K. 1952. Böhmen und Mähren. MGG 2. 21–36.

Stapper, R. 1935. Messe. Lexikon für Theologie und Kirche VII. 116–125.

Steiner, R. 1980. Trope. In: Grove 19., 172–187.

Stephan, R. 1956. Aus der alten Abtei Reichenau. AfMw 61–76.

Stevens, J. 1970. Mediaeval Carols. Musica Britannica IV. London.

Stockmann, K. 1959. Heinrich von Mügeln. Die kleinen Dichtungen. Berlin.

Stoll B. 1963. A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. Budapest.

Suñol, G. 1910. Un canto spagnuolo dell’ „Exsultet”. Rassegna Gregoriana 130–142.

Suñol, G. 1935. Introduction à la Paléographie musicale grégorienne. Párizs, Tournai, Róma.

Sutkowski, A. 1965. Cechy paleograficzne notacji muzycznych w polskich rekopisach sredniowiecznych. Musica Medii Aevi I. 53–68.

Szabó K. 1881. A királyi regösökről. Száz 553–568.

Szabó K. 1879–1898. Régi Magyar Könyvtár 1531–1711. I–III. Budapest. (RMK)

Szabó T. A. 1931. A várfalvi Fodor Énekeskönyv két éneke. ItK 210–213.

Szabó T. A. 1946. Egy XVIII. századközepi népies betlehemes játék. Erdélyi Múzeum 51. köt.

Szabolcsi B. 1924. A régi magyar zenetörténet problémái. BpSz 283–302.

Szabolcsi B. 1928a. A középkori magyar énekmondók kérdéséhez. It 219–236.

Szabolcsi B. 1928b. Die ungarischen Spielleute des Mittelalters. In: Gedenkschrift für Hermann Abert 154–164. Halle.

Szabolcsi B. 1933. Osztyák hősdalok – magyar siratók melódiái. Ethn 71–75.

Szabolcsi B. 1934. Népvándorláskori elemek a magyar népzenében. Ethn 138–156.

Szabolcsi B. 1935. The Eastern Relations of Early Hungarian Folkmusic. In: Journal of the Royal Asiatic Society. 483–498.

Szabolcsi B. 1936. Egyetemes művelődéstörténet és ötfokú hangsorok. Ethn 233–251.

Szabolcsi B. 1937a. Az ómagyar Mária-siralom dallama. Argonauták 46–61. (Szabolcsi B. 1959b 33–49.)

Szabolcsi B. 1937b. Osztyák és vogul dallamok. (Újabb adatok a magyar népi siratódallam problémájához.) Ethn 340–346.

Szabolcsi B. 1938. Morgenland und Abendland in der ungarischen Volksmusik. Ungarische Jahrbücher. Berlin.

Szabolcsi B. 1940. Adatok a középázsiai dallamtípus elterjedéséhez. Ethn 242–248.

Szabolcsi B. 1943. Five-Tone Scales and Civilization. AMl 24–34.

Szabolcsi B. 1946. A régi nagykultúrák dallamossága: az ötfokúságtól a diatoniáig. Ethn 1–13.

Szabolcsi B. 1947, 1955.2 A magyar zenetörténet kézikönyve. Budapest.

Szabolcsi B. 1950. Adatok az új magyar népdalstílus történetéhez. ÚZSz 2. sz. 13–18, 3. sz. 9–13, 5. sz. 40–51.

Szabolcsi B. 1952. Adatok a XVI–XVII. századi magyar irodalom- és zenetörténethez. ÚZSz 11–13.

Szabolcsi B. 1953. Magyar vagánsdalok. ZtT 743–751. (Szabolcsi B. 1959b 51–66.)

Szabolcsi B. 1954a. Adatok az új magyar népdalstílus történetéhez. In: Népzene és történelem 26–58. Budapest.

Szabolcsi B. 1954b. Népzene és történelem. Budapest.

Szabolcsi B, (1950), 1957. A melódia története. Vázlatok a zenei stílus múltjából. Budapest.

Szabolcsi B. 1959a. A magyar zene évszázadai. 1. Tanulmányok a középkortól a XVII. századig. Budapest.

Szabolcsi B. 1959b. Vers és dallam. Tizenöt tanulmány a magyar irodalom köréből. Budapest.

Szabolcsi B.– Tóth A. 1930–1931. Zenei lexikon I–II. Budapest 21935. Átdolg. kiad. Szerk. Bartha D.– Tóth M. Budapest, 1965.

Szamota I. 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten 1054–1717. Budapest.

Szamota I. 1894a. A Murmelius-féle latin–magyar szójegyzék 1533-ból. Budapest.

Szamota I. 1894b. A Schlägli Magyar Szójegyzék a XV. század első negyedéből. Budapest.

Szamota I.– Zolnai Gy. 1902–1906. Magyar oklevélszótár. Budapest.

Székely Gy. 1956. A huszitizmus és a magyar nép. Száz 331–367, 556–590.

Székely Gy. 19672. = Molnár E. – Pamlényi E.–>Székely Gy. 1964. 2. kiadásában, Székely Gy. által átdolgozott I. kötet.

Székely Gy. ld. még Elekes L.–Léderer E.–Székely Gy.

Székely Gy. ld. még Molnár E.–Pamlényi E.–Székely Gy. (Székely népdalok) Bartók B.–Kodály Z. Erdélyi magyarság. Népdalok. Budapest, 1923.

Szekfű Gy. ld. Hóman B.–Szekfű Gy.

Szendrei J. 1966. A regösének balkáni dallamrokonsága. MTA I. OK 221–232.

Szendrei J. 1967. Zur Frage der Verbreitung der Regös-Melodien. StudMus 33–53.

Szendrei J. 1969. Über die geschichtlichen Beziehungen eines Melodietyps des Balkans. Bulletin de l’Institut de Musique (Académie Bulgare des Sciences) 341–350.

Szendrei J. 1971a. Beiträge zu den musikgeschichtlichen Beziehungen des volksmusikalischen Rezitativs. StudMus 275–288.

Szendrei J. 1971b. Megfigyelések a formafejlődés kérdéséhez nyolcadik tónusú antifónadallamokban. MZ 78–86.

Szendrei J. 1972a. A Budai Psalterium (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár) töredékei a Magyar Tudmányos Akadémia Könyvtárában. MKSz 87.

Szendrei J. 1972b. Die te Deum-Melodie im Kodex Peer. StudMus. 169–201.

Szendrei J. 1972c. Zur Notations- und Vortragsweise der Prosulen nach der ungarischen Handschriften. MKSz. 157–165.

Szendrei J. 1973. Te Deum als ungarischer Volksgesang im Mittelalter. StudMus. 304–320.

Szendrei J. 1974a. Recitatív típusok a magyar népzenében. NépzZtört 65–123.

Szendrei J. 1974b. „Szent István szolgái”. Egy regös motívum német párhuzama. Ethn 315–329. (Németül: StudMus 1974. 133–150.)

Szendrei J. 1976. Recitatív műfajok. In: Gregorián műfajok a magyar középkorban. Kézirat.

Szendrei J. 1977. Első hangjegyes népénekünk.. (A Te Deum-dallam magyarországi története.) NépzZtört. 3. 102–133, 262–277.

Szendrei J. 1978a. A középkori magyar hangjegyírás. MZ 130–143.

Szendrei J. 1978b. Az Akadémiai Könyvtár T 256 jelzetű töredéke. A „Laudem Deo” két hazai följegyzésének jelentősége. ZtDolg 19–34.

Szendrei J. 1978c. A magyar népdalok új stílusrendjének elveiről. Ethn 484–496. (Németül: StudMus 1978. 361–379.)

Szendrei J. 1979. Az esztergomi Missale Notatum hangjelzése. ZtDolg 47–69.

Szendrei J. 1980. A Pray-kódex vonalrendszeres kottái. ZtDolg 183–213.

Szendrei J. 1981a. A magyar középkor hangjegyes forrásai. Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez. I. Budapest.

Szendrei J. 1981b. Újabb azonosított hangjegyes töredék. ZtDolg 33–46.

Szendrei J. 1982a. Van-e ciszterci hangjegyírás? MZ 129–137.

Szendrei J. 1982b. Az organális többszólamúság újonnan talált emléke a XV. századi Erdélyből. ZtDolg 19–38.

Szendrei J. 1983a. Német neumaírások Magyarországon. In: Középkori hangjegyírások Magyarországon. Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez. 4. Budapest. 91–121, 151–159, 309–329.

Szendrei J. 1983b. A magyar notáció története. In: Középkori hangjegyírások Magyarországon. Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez 4. Budapest. 12–90, 123–151, 163–308.

Szendrei J. 1984a. XV–XVII. századi zenei emlékek Gyöngyösről és Gyöngyöspatáról. In: Tanulmányok Gyöngyösről, szerk. Havasi P. és Kecskés P. Gyöngyös. 179–194.

Szendrei J. 1984b. A Szalkai kódex kottaírása. MZ 185–193.

Szendrei J. 1984c. A recitálásról és ún. pszalmodizáló dallamainkról. Ethn. 133–139.

Szendrei J. 1985. Choralnotation als Identitätsausdruck im Mittelalter. StudMus 139–170.

Szendrei J. 1986. Az István- és Imre-officium zenei rétegei. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. (Szerk. Fügedi E.) Budapest. 48–53.

Szendrei J. 1987. Die ungarische (Graner) Choralnotation – stammt sie wirklich aus Klosterneuburg? StudMus Megjelenés alatt.

Szendrei J.– Dobszay L.– Rajeczky B. 1979. XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. I–II. Budapest.

Szendrei J.– Dobszay L.– Rajeczky B. 1981. Magyar Gregoriánum – Cantus Gregorianus ex Hungaria. Budapest.

Szendrei J.– Dobszay L.– Vargyas L. 1973. Balladáink kapcsolatai a népénekkel. Ethn 430–461.

Szendrei J.– Rybarič, R. 1982. Missale Notatum Strigoniense ante 1341 in Posonio. Musicalia Danubiana 1., Budapest. (Fakszimile-kiadás.)

Szendrei J. ld. még Dobszay L.–Szendrei J.

Szendrey Á. 1941. A halott lakodalma. Ethn 44–53.

Szendrey Zs. 1941. A tavaszelő ünnepkörének szokásai és hiedelmei. Ethn 101–110.

Szendrey Zs. 1943. Bálint Sándor: Az esztendő néprajza. (Ism.) Ethn 195–196.

(Szentimrényi) Hofecker I. 1892. A magyar zene egyetemes története. Budapest.

Szentiványi R. 1958. Catalogus concinnus librorum manuscriptorum Bibliothecae Batthyanyanae Albae in Transsilvania. Szeged.

Szentpétery E. 1937–1938. Scriptores Rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Vol. 1–2. Budapest.

Szerémi ld. Erdélyi L.

Szigeti K. 1948. Jubilate. A gregorián ének kézikönyve. Budapest.

Szigeti K. 1960. A legelső magyar népdal helyes értelmezése. NéprKözl 32–34.

Szigeti K. 1961. A Szelepchényi kódex. MKSz 363–370.

Szigeti K. 1962. A magyar középkor zenei emlékei Szombathelyen. VasiSz 64–73.

Szigeti K. 1963a. Denkmäler des Gregorianischen Chorals aus dem ungarischen Mittelalter. StudMus 129–172.

Szigeti K. 1963b. A kőszegi titkos levéltár középkori kódex-töredéke. VasiSz 86–89.

Szigeti K. 1963c. Középkori hangjegyes kódextöredékek a Soproni Állami Levéltárban. SoprSz 29–40, 145–149.

Szigeti K. 1963d. A Mátyás-graduále eredetének kérdése. MKSz 327–332.

Szigeti K. 1964a. Mehrstimmige Gesänge aus dem 15. Jahrhundert im Antiphonale des Oswald Thuz. StudMus. 107–114.

Szigeti K. 1964b. Egy XIV. századbeli énekeskönyvünk továbbélése. MKSz 125–134.

Szigeti K. 1968. A budai hajdani várkápolna zenei élete a XIV–XVI. században. MZ 402–428.

Szigeti K. 1969. Mátyás király liturgikus kódexei. MKSz 268–273.

Szigeti K. 1970. Két középkori erdélyi graduále eredetének kérdése. MKSz 165–172.

Szigeti K. 1972. Mesko veszprémi püspök Pontificaléja. MKSz 5–14.

Szigeti K. 1974. A középkori orgona MZ 186–201.

Szigeti K. 1975. Orgonálás a középkori Magyarországon Budavár elestéig, 1541-ig. MZ 380–388.

Szigeti K. 1978. Az időmértékes (menzurális) korális éneklés Magyarországon. MZ 282–297.

Szigeti K. 1980. A zeneoktatás tananyaga Magyarországon a legrégibb időktől a Ratio Educationis-ig (1777). Kézirat a MTA Zenetudományi Intézet könyvtárában.

Szilády Á. 1880. XVI. századbeli költők művei 1. 1527–1546. Budapest. (RMKT II.)

Szilágyi I. 1857. II. Ulászló király udvari zenekarának emlékezete. ÚMMúz 541–542.

Szomjas-Schiffert Gy. 1963. Die finnisch-ugrische Abstammung der ungarischen Regös-Gesänge und der Kalewala-Melodien. In: Musik des Ostens 2. 126–156. Kassel.

Szomjas-Schiffert Gy. 1965. A finnugorság ősi zenéje nyomában. Budapest.

Szomjas-Schiffert Gy. Kalevala, regös ének, pávadallam. Ethn 425–465.

Szomjas-Schiffert Gy. 1972. Hajnal vagyon, szép piros. Budapest.

Szőllősy A. 1966. Bartók Béla összegyűjtött írásai I. Budapest.

Szuraev-Korolev, G. 1969. Mordovszkie narodnüe peszni. Szaranszk.

Szuraev-Korolev, G.– Kavtaszkin, L. 1957. Mordovszkie narodnüe peszni. Moszkva.

Szűcs J. 1955. Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest.

Tagányi K. 1889. A kolozsmonostori konvent könyvtára 1427-ben. MKSz 88–91.

Tampere, H. 1956–1965. Eeesti rahvalaule vii sidega I–V. Tallin.

Tanimoto, K. 1966. A Study on the Tone-System of Ainu Musical Journal of Hokkaido University of Education 83–106.

Tanimoto 1974 = Igegami, J.–Tanimoto, K. Orok Songs. Bulletin of the Institute for the Study of North Eurasian Cultures, Hokkaido University. 8.

Tanimoto, K. é. n. A Study on the Tonal System of the Giljak Folk Melodies. Hokkaido Kyoiku University

Tarczai Gy. 1904. Az eperjesi jaslicskárok. A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője. V: 1–19.

Taylor, L. J. 1964. Die Melodien der weltlichen Lieder des Mittelalters I–II. Stuttgart.

Teller, F. 1942. Monumenti di musica sacra nell’ Ungheria medievale. Cor 461–487.

Teller F. 1944. Magyarország középkori hangjelzett kódexei. A legrégibb liturgikus kódexek zenepaleográfiai vizsgálata, tekintettel a magyar középkor kódexeire és kódextöredékeire. OSzK kiadványai XX. Budapest (= Theol 156–166, 249–271.)

Thannabaur, P. J. 1962. Das einstimmige Sanctus der römischen Messe in der handschriftlichen Überlieferung des 11. bis 16. Jahrhunderts. München.

Thannabaur, P. J. 1967. Anmerkung zur Verbreitung und Struktur der Hosanna-Tropen im deutschschprachigen Raum und den Ostländern. Fs. Br. Stäblein 250–259. Kassel.

Thiel, H. 1978. Zum Darstellungsstil der „Komedie vom letzten Gericht” aus Apetlon im Burgenland. In: Historische Volksmusikforschung. Kongress-Bericht Seggau 1977. Hrsg. Suppan, W. und Mauerhofer, A. Graz. 235–241.

Thuróczi J. 1488. Magyar Krónika. Ford. jegyz. Geréb L. 1957. Budapest.

Timár K. 1927–1929. Magyar kódex családok. ItK 1927. 60–67, 210–224; 1928. 57–72; 1929. 16–28, 146–154.

Timár K. 1931. A moldvai husziták és csángók magyar miséje. Százéves történelmi hazugság. Kalocsa.

Timár K. 1934. A szegedi premontrei apácák magyar nyelvemlékei. (Szegedi-kódex.) SzegFüz 194–205.

Tinctoris, J. Diffinitorium musicae In: E. Coussemaker: Scriptorum de musica IV. Hildesheim 1963. „De inventione…” 1. Weinmann.

Tkalcić, J. 1873. Monumenta historica episcopatus Zagrabiensis saeculo XII, XIII (et XIV). Vol. 1–2. Zágráb.

Tordai Á, 1903. Kódexeink Mária-himnuszai. Budapest.

Tóth A. 1930–1931. ld. Szabolcsi B.–Tóth A.

Török J. 1977. A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátságai (1225–1600). Budapest.

Török J. 1980. Szent László a középkori magyarországi liturgiában. In: Athleta Patriae (Szerk. Mezey L.) 137–159. Budapest.

Trencsényi-Waldapfel I. 1938. Pásztori magyar Vergilius. Budapest.

Trencsényi-Waldapfel I. 1952. Bellerophontes. MTA I. OK 491–533.

Turóczi-Trostler J. 1953. Az archipoéta és a magyar irodalom. ItK 97–109.

Újváry Z. 1964. Luca-asszonyok Csallóközben és Nyitra környékén. Ethn 451–453.

Újváry Z. 1966. Das Begräbnis parodisierende Spiele in der ungarischen Volksüberlieferung. Österreichische Zeitschrift füf Volkskunde N. S. Bd. XX. 267–275.

Újváry Z. ld. még Ferenczi I.–Újváry Z.

Ullmann, P. 1985. Bericht über die vergleichende Repertoire-Analyse der Breviere aus Ungarn. StudMus 185–192.

Ursprung, O. 1931. Katolische Kirchenmusik. Potsdam.

Vakarelszki, H. 1974. Etnografija na B’lgarija. Szofija.

Váczy P. 1930. A bakonybéli összeírás kora és hitelessége. Levéltári Közlemények 314–331.

Vale, G. 1909. Le lamentazioni di Geremia ad Aquileia. Rassegna Gregoriana 106–115.

Valjavec, F. 1940. Der deutsche Kultureinfluss in nahen Südosten. Unter besonderer Berücksichtigung Ungarns. München.

Valjavec, F. 1953. Geschichte der deutschen Kulturbeziehungen zu Südosteuropa. München.

Vargyas L. 1948. Mimos elemek a magyar betlehemes játékban. Antiquitas Hungarica 177–184.

Vargyas L. 1950a. Les mélodies des jeux hongrois de noël. FolEthn 95–112.

Vargyas L. 1950b. Ugorszkij szloj v vengerszkoj narodnoj Muzüke. AEthn 161–196.

Vargyas L. 1952a. Bartók Béla délszláv népdalkiadványa ÚZSz 9–11.

Vargyas L. 1952b. A magyar vers ritmusa. Budapest.

Vargyas L. 1953. Ugor réteg a magyar népzenében. ZtT 611–657. (= Vargyas L. 1950–1953.)

Vargyas L. 1955a. Beszámoló a romániai néprajzi kutatásról. Ethn 556–563.

Vargyas L. 1955b. A duda hatása a magyar népi tánczenére. MTA I. OK 243–291.

Vargyas L. 1956. Die Wirkung des Dudelsacks auf die ungarische Volksmusik. Studia Memoriae Bélae Bartók Sacra 503–540.

Vargyas L. 1957. Francia párhuzam regösénekeinkhez. NéprKözl. 1–10.

Vargyas L. 1958. Egy francia–magyar dallamegyezés tanulságai NéprÉrt 155–160.

Vargyas L. 1960a. Parallèles entre mélodies françaises et hongroises et quelques conclusions. AEthn 397–402.

Vargyas L. 1960b. Magyar népdalok francia párhuzamai. NéprKözl 3–21.

Vargyas L. 1962. Les analogies hongroises avec les chants „Guillanneu”. StudMus 368–378.

Vargyas L. 1964. Zur Verbreitung deutscher Balladen in Ungarn. JbfVlf 63–79.

Vargyas L. 1966. Magyar vers – magyar nyelv. Budapest.

Vargyas L. 1976. A magyar népballada és Európa I–II. Budapest.

Vargyas L. 1979. A regösének problémájának újabb, zenei megközelítése. Ethn 163–191.

Vargyas L. 1980. A magyar zene őstörténete. Ethn 1–34, 192–236.

Vargyas L. 1981. A magyarság népzenéje. Budapest.

Vargyas L. ld. még Benedek A.–Vargyas L.

Vargyas L. ld. még Szendrei J.–Dobszay L.–Vargyas L.

Varjú E. 1894. XV. századi könyvhagyományozás. MKSz 111–114.

Varjú E. 1899–1901. A gyulafehérvári Batthyány-Könyvtár. MKSz 1899. 134–175, 209–243, 329–345; 1900. 17–55, 131–169, 228–249, 338–361; 1901. 24–52, 256–279.

Varjú E. 1907. Egy eperjesi könyvfestő levele 1483-ból. MKSz. 91–93.

Varjú E. 1915. Balázs-járó 1650 tájáról. Ethn 44–45.

Varjú E.– Lajtha L. 1927–1928. Egy Szent Erzsébet-himnusz Zsigmond király korából. Könyvbarátok Lapja 1927/28. 127–133.

Varjú E. ld. még Lajtha L.–Varjú E.

Vass J. 1925. Szent Ágoston vallomásai I–II. Budapest.

Vásárhelyi J. 1980. A győri Székesegyházi Könyvtár possessorai. MKSz 117–130, 230–263, 325–349.

Vasziljev, V. M. 1919. Mari muro. Kazany.

Vasziljev, V. M. 1923. Marij muro. Kazany.

Väisänen, A. O. 1937. Vogulische und ostjakische Melodien. Helsinki.

Väisänen, A. O. 1948. Mordwinische Melodien. Helsinki.

Vécsey J. ld. Keresztury D.–Vécsey J.–Falvy Z.

Vekerdy L. 1972. A Szent László énekhez. ItK 133–145.

Velledits L. 1912. Az ünnepnapok magyar nevei. MNy 204–209, 249–255, 344–346.

Veress E. 1941. Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221–1864. Budapest.

Vidaković, A. 1952. Sakramentar MR 126 metropolitanske knjiznice u Zagrebu. Jugoslavenske Akademija Znanosti i umjetnosti. 53–85.

Vidaković, A. 1961. I nuovi confini della scrittura neumatica musicale nell’ Europa Sud-Est. StMw 5–12.

Vikár L. 1966. Egy új csuvas gyűjtés tanulságai. MTA I. OK 189–199.

Vikár L. 1969. Votiak Trichord Melodies. StudMus 461–469.

Vikár L. 1974. Archaikus finnugor dallamtípusok. NépzZtört 5–64.

Vikár L.– Bereczki G. 1971. Cheremis Folksongs. Budapest.

Világirodalmi Lexikon I. (Főszerk. Király I.) Budapest, 1970.

V. Kovács S. 1964. Egy virágének szövegtörténetéhez. ItK 208.

Volf Gy 1890, A Batthyány codex irodalomtörténeti és liturgiai fontossága. EPhK 174–192.

Volly I. 1940. Erdélyi karácsonyi játékok. Budapest.

Wachsmann, K. 1935. Untersuchungen zum vorgregorianischen Gesang. Regensburg.

Waddell, H. 1926. The Wandering Scholars. London.

Wadding, L. 1932. Annales Minorum. Tom. XII(1448–1456). Karachi.

Wagner, P. 1907. Das Te Deum. Gregorianische Rundschau 49–55, 65–70, 81–85, 98–104, 114–118.

Wagner, P. 1911, 1912, 1921. Einführung in die Gregorianischen Melodien I–III. Lipcse.

Wagner, P. 1930–1932. Das Graduale der St. Thomaskirche zu Leipzig I–II. Lipcse.

Wagner, P. 1932. Der germanische Dialekt des gregorianischen Gesanges. In: Wagner, P. 1930–1932: II. V–XXXIV.

Weber, S. 1887. Das geistliche Weihnachtsspiel unter den Zipser Deutschen. Ethn. Mitteilungen aus Ungarn I/1. 77–80.

Wehli T. 1977. Az admonti biblia. Művészettörténeti Füzetek, 11. Budapest.

Weinmann, K. 1909. Johannes Tinctoris und sein unbekannter Traktat „De inventione et usu musicae”. Utánnyomás: Tutzing 1961.

Weiss, G. 1970. Introitus-Tropen I. Kassel. (MonMon III.)

Werner A. 1937/38. A gregorián ének a magyar nép dallamvilágában. A Zene 209–214.

Wessely, O. 1967. Beiträge zur Geschichte der Hofkapelle Lajos II. Jagello Königs von Böhmen und Ungarn. Fs. Br. Stäblein 293–300. Kassel.

Wichmann Gy. 1907. A moldvai csángók szokásaiból. Ethn 287–294.

Wille, G. 1967. Musica Romana. Die Bedeutung der Musik im Leben der Römer. Amsterdam.

Wiora, W. 1949a. Die vergleichende Frühgeschichte der europäischen Musik als methodische Forschung. KgrBer Basel 212–221.

Wiora, W. 1949b. Zur Frühgeschichte der Musik in den Alpenländern. Basel.

Wiora, W. 1950. Das echte Volkslied. Heidelberg.

Wiora, W. [1952.] Europäischer Volksgesang. Gemeinsame Formen in charakteristischen Abwandlungen. Köln.

Wiora, W. 1953. Schrift und Tradition als Quellen der Musikgeschichte. In: KgrBer Bamberg 159–175.

Wiora, W. 1954. Deutschland. – Grundschichten der deutschen Musik. MGG 3, 261–272.

Wiora, W. 1956. Älter als die Pentatonik. Studia Memoriae Bélae Bartók Sacra 185–208.

Wiora, W. 1957. Europäische Volksmusik und abendländische Tonkunst. Kassel.

Wiora, W. 1958–1961. Elementare Melodietypen als Abschnitte mittelalterlicher Liedweisen. Fs. H. Anglès II. 993–1009. Barcelona.

Wiora, W. 1962 Mittelalterliche Parallelen zu altungarischer Melodik. StudMus 379–399.

Witkowska, E. 1975. Anonimowy traktat chorałowy z biorów Biblioteki Ossolineum. Muzyka 62–72.

Wolf, J. 1913. Handbuch der Notationskunde I. Lipcse.

Wolkenstein-Rodenegg, A. 1930. Oswald von Wolkenstein. Innsbruck.

Zádor A. ld. Fülep L.–Dercsényi D.–Zádor A.

Zagiba, F. 1960. Der Cantus Romanus in lateinischer, griechischer und slawischer Kultsprache in der Karolinger Ostmark. KmJb. 44, 1–13.

Zagiba, F. 1976. Musikgeschichte Mitteleuropas I. Bécs.

Žak, S. 1979. Musik als „Ehr und Zier”. Neuss.

Zákonyi M. 1911. A Buda melletti Szent Lőrincről nevezett pálos kolostor. Budapest.

Zalán M. 1926a. Árpádkori magyar vonatkozású kéziratok az osztrák kolostorok kézirattáraiban. PannonhSz 46–52.

Zalán M. 1926b. A Pray-kódex forrásaihoz. MKSz 246–278.

Zalán M. 1927a. Egy kiadatlan középkori verses officium Szent Imréről. PannonhSz 1–8.

Zalán M. 1927b. A Pray-kódex benedictiói. MKSz 44–66.

Zalán M. 1927c. A Pray-kódex feltámadási szertartása és misztériumdrámája. PannonhSz 97–104.

Zalán M. 1928. A magyar középkori missalék kutatásának feladatairól. PannonhSz 189–198.

Zemcovszkij, I. I. 1968. K izucsenyiju muzükalnüch szvjazej v szlavjanszkom obrjadovom folklore. In: Ruszkij folklor, XI. 126–139. Moszkva–Leningrád

Zenei lexikon. L. Szabolcsi B.– Tóth A. 1930–1931.

Zenetudományi Tanulmányok 1–10. 1953–1962. Szerk. Szabolcsi B. és Bartha D. Budapest.

Zingel, H. J. 1932. Harfe und Harfenspiel vom Beginn des 16. bis ins zweite Drittel des 18. Jahrhunderts. Halle.

Zolnai Gy. ld. Szamota I.–Zolnai Gy.

Zolnay L. 1967. Data of the musical Life of Buda in the Late Middle Ages. StudMus 99–113.

Zolnay L. 1974. Feldtrompeter und Kriegsmusik im ungarischen Mittelalter. StudMus 151–178.

Zolnay L. 1975a. Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest.

Zolnay L. 1975b. A lebontott zólyomi paplak gótikus falképsorozatai. Művészettörténeti Értesítő, 112–116.

Zolnay L. 1977. A magyar muzsika régi századaiból. Budapest.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Zenetudomány

Az őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero