Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Egyéb típusok

Igen fontos stíluskapcsolatot jelent az a három párhuzam, amelyet Kodály olyan táncdalokkal mutat be, amelyek második sorukban lefutnak az alaphangra. Ez a „kis kvintváltó”, illetve „motívumeltoló, kvartváltó” stílus, amelyet részletesen meg kell tárgyalnunk, mielőtt az ő három példáját elhelyeznénk benne, mivel itt dudanótáink sokkal szélesebb körű kapcsolatáról van szó. Ha ugyanis összegezzük a cseremiszek idetartozó dallamainak tulajdonságait, és azonos szempontok alapján elemezzük dudanótáinkat is, meglepő egyezésekre találunk. Azokra, mint már mondottuk, leginkább kvartviszonyok jellemzők, mégpedig nemcsak egyszerűen A4BAB formában, vagy A4ABA formában, hanem a bújtatott motívumismétlés többféle lehetőségei szerint. Ha az egyes sorok hangterjedelmét vesszük tekintetbe, az első sort mindig magasban találjuk, az oktáv vagy még magasabb hang és többnyire a 4. fok között; a második sor mindig lefut az 1. fokra, terjedelme leginkább 6–1, néha 8–1. A harmadiké és néha a negyediké is fölfelé ível, ha nem, akkor 4–1, 6–1, sőt néha 3–1 közt mozog. Ha a sorismétlés más sorrendben történik, akkor a második sorban vannak ezek az alacsonyan mozgó dallamvonalak. A leggyakoribb kadenciaképletek: 5 2, 4 1, 5 1, esetleg 8 5, az első zárlat igen sokszor már 3 is lehet; ilyenkor az első sor hangterjedelme 8 − 5 + 3. Ezen belül van a különleges kismotívumszövés. Ezeket a sajátságokat sorra feltaláljuk dudanótáinkban.32A magyar dudanótákból kitetszik, hogy a sorok elhelyezkedése a magasságban, terjedelme és kadenciái hasonlóak a cseremiszekéhez. A motivikus fűzésben is van rokonság: a kétféle sorrész összekapcsolása, és a kvart-kvint-viszony köztük. Különbség, hogy míg a cseremiszek áttolják az ütemhatáron s evvel szinte elrejtik a megfeleléseket, addig a magyarok a sorvégekre helyezik, tehát kihangsúlyozzák, sokszor rondószerűen. Néha az első sor két motívuma azonos, ami szintén gyakori a cseremiszeknél, s Vikár–Bereczki 1971 külön formaként ki is mutatja indexében. (Vikár példái közt a do-végűek eléggé nagy terjedelműek, sokszor erősen melizmásak is, s ezért eléggé eltérőek is mind a magyartól, mind a többi cseremisz példától; jobban idevágnak szo- és félhangos ötfokú darabjai.) A magyarok másik eltérése a moll jelleg, bár ez nem általános: vannak köztük dúr tercű, illetve váltakozó tercű (sőt semleges tercű) darabok is. Nyilván ez is a szo-la-váltakozás sorába tartozó jelenség. De néha a lejegyzés rovására is írható: moll tercet jelöl, bár a hangfelvételen semleges terc hallatszik.

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave