Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


A paleográfia hozzájárulása a középkori zenetörténethez

A hangjegyírás történeti vizsgálata (zenei paleográfia) olyan részterület a zenetörténet egészén belül, melynek jelentősége, szerepe s a többi tárgyhoz való viszonya korszakonként különböző. Legnagyobb rangra kétségtelenül a középkorkutatásban tett szert ez a tudományág.574Ennek két oka van. A középkori kottakép olvasása nem magától értetődő, elsősorban azért nem, mert a korai kottás emlékeknél a maitól eltérő még a hangjegyírás célja. Nem anyagközlő és -rögzítő tevékenység, hanem inkább emlékezetet támogató gyorsírási jegyzet vagy vázlat a szakértők számára, mely a zenei anyag énekelt, szájhagyományos továbbadásának nagy, élő folyama mellett csak másodlagos, kiegészítő jelentőségű. Sokáig eltartott, míg az élő, variáló gyakorlat mellett a kotta a zene továbbadásában egyenrangú féllé vált, majd egyre tágabb területen normatív szerepet kapott. Érthető tehát, hogy a kottaképek megfejtése, helyesebben az egykori hangzó valóságnak rekonstruálása külön kutatást igénylő, bonyolult és áttételes művelet.575

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave