Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


A zsolozsma énektételei

A zsolozsmának naponta nyolc „hórába” szétosztott1053nagy énekciklusa antifónákkal keretezett zsoltárokból, responzóriumokkal megválaszolt olvasmány-recitációkból s néhány kiegészítő, bevezető szakaszból tevődik össze. Habár voltak korok és helyek szerint – ma már alig rekonstruálható – különbségek a tekintetben, hogy e naponta 2-3 órát kitöltő zenei anyagból mennyi hangzott el, igazolható, hogy a magyar középkorban tekintélyes részeit végezték el rendszeresen a székesegyházakban, a városi, sőt falusi plébániákon is énekelve, többnyire a diákok részvételével.1054Amikor azt olvassuk, hogy a papnak diákokat kell tartania, akik vele zsoltározzanak, itt elsősorban a zsolozsma éneklésére kell gondolni.1055A napi misén kívül legalábbis a „vecsernye” (vesperás), egyes ünnepeken az éjszakai virrasztás (matutinum) énekelt előadása a kisebb helyeken is általában föltételezhető, olykor a nép figyelő részvételével. A középkor vége felé esetleg itt-ott a laikusok is képesek lehettek belekapcsolódni. Legalábbis erre mutat Szerémi György ismert beszámolója1056arról, hogy a mohácsi vész után a budai palotába bevonuló Zápolya János kíséretében lévő főurak éneklik el – mivel az udvari papság elmenekült – Mindenszentek vesperását. Ha az esetből általánosíthatunk, akkor a 16. századtól kezdve szaporodó népnyelvű zsolozsmaadatok, majd a néphagyományba is beépült officium-éneklés hátterét is jobban megérthetjük.1057

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave