Rajeczky Benjamin (szerk.)

Magyarország zenetörténete I.

Középkor


Lekció-tónusok

Mind a misében, mind a zsolozsmában nagy szerepet játszott különböző hosszabb olvasmányszövegek ünnepélyes recitációja.1008Az antik hagyomány folytatásaképpen ez rendezett, mérhető hangmagasságon történik, s a szerény zenei motívumkészlet szerepe az, hogy a szöveg világos, plasztikus tagolását érzékeltesse. Bizonyos, hogy e recitáló felolvasási gyakorlatnak a középkorban még szerteágazóbb élettere volt, s csak később szorult vissza e praxis a liturgia konzerváló, de egyúttal stilizáló keretei közé.1009Ott viszont az olvasmánytónusok alakítását erősen befolyásolta az a szemlélet, mely a szövegek jó részének előadását nem akármilyen felolvasásnak, hanem hirdetésnek tekintette. E hirdető pozíció révén érintkezik is a recitálás az Európa archaikus népi szokásaiból máig jól ismert hirdető stílussal. E stílus jellegzetessége az egyenes tubarecitáció is, mely a nyugati olvasmánytónusokat megkülönbözteti a zeneileg mozgékonyabb, dallamosabb keletiektől.1010

Magyarország zenetörténete I.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 040 3

Az ​őstörténeti bevezetőt követően középkori zenekultúránk szorosan vett zenei forrásait – a szerény kezdemények után – a sorozat első kötete hatalmas gregorián és kisebb, de újdonságában jelentős többszólamú emlékek feldolgozásával tárja fel. Bemutatja név szerint ismeretlen, de műveik alapján szakavatott hazai mestereink figyelemre méltó kompozícióit, valamint káptalani iskoláinknak nyugati mérce szerint is magas színvonalú zeneoktatását; ennek szemmel látható párhuzamaként egy sajátos magyar gregorián hangjegyírás többszázados történetével is megismerteti az olvasót.

A királyi udvar és a városok zenei adatai az európai középkor társadalmi életének zenei megnyilvánulásaiban találják meg értelmező párhuzamaikat (ideszámítva az egész kontinensen otthonos vándorzenészek működését); ezekhez természetes módon simult a külföldön tevékeny magyar muzsikusok szereplése is.

Kodály Zoltán elgondolásához híven a népzene hátteréből válik ki plasztikusan Magyarország zenetörténetének minden adatolható eseménye. A kötet első ízben kísérli meg ennek a háttérnek konkrét, a középkorba utalható dallamokkal való bemutatását.

A zenei illusztrációk természetesen elsősorban hangjegyes dallampéldák és hangjegyírás-történeti dokumentumok. A művészettörténet ismert példái közül a hangszertípusok ábrázolásai segítenek hozzá a középkori zene elképzeléséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/rajeczky-magyarorszag-zenetortenete-i//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave