1098-ban néhány francia bencés szerzetes elhatározta, hogy a rendalapító Szent Benedek szigorú szabályaihoz visszatérve, szorgos munkával, imádságban és önkéntes nélkülözésben él kolostorában, a Dijon melletti Citeaux-ban. Kevés követőjük akadt, és a kis közösség fel is olvad a bencés rend nagyszámú kolostorainak tömegében, ha egy Bernát nevű gazdag burgundi nemes ifjú vagy kéttucatnyi társával 1115-ben be nem áll a kolostorba és Stephen Harding angliai születésű apátjuk vezetésével nem indít meg egy bámulatraméltóan népszerű vallásos mozgalmat. Durva fehér szövésű, fekete kápájú öltönyüket egyre-másra öltötték fel többnyire jómódú nemesi-lovagi családok fiai, akik valami újat, jobbat, mást óhajtottak, mint amilyen az addigi világi életük volt. A század végére már háromszázötven kolostoruk volt szerte Európában. A Citeaux-ról cisztercitáknak nevezett szerzetesek már 1142-ben megtelepültek Magyarországon: katonai erődként is jelentős monostoruk, az ország egyik legnagyobb és akkor legkorszerűbb egyházi épülettömbje a mai Bátaszék közelében, a dombvidéken épült, közel a Dunához, Cikádor néven. Később a Bakony erdei között megbúvó Zirc lett számos kolostoruk központja. Hatásukat érezteti, hogy Bátaszéktől valamivel beljebb, a tolnai dombok között megbúvó Cikó falunak ma is látható II. Géza korabeli templomromja…