Egyetlen középkori kódexben maradt fenn egy vaskos életrajzgyűjtemény Vitae diversorum principum et tyrannorum a divo Hadriano usque ad Numerianum diversis compositae – (Különböző császároknak és zsarnokoknak az isteni Hadrianustól Numerianusig terjedő és különböző szerzőktől összeállított életrajzai), amely – mint e hosszú címből kiderül – római császárok életéről szól. A címtől eltérően nem tartalmazza minden császár életét Hadrianustól Numerianusig: hiányzik belőle Philippus Arabs (244–249), Decius (249–251), Gallus (251–253) és Aemilianus (253), továbbá Valerianus életének első fele. Sőt fel lehet tételezni, hogy eredetileg Suetoniust folytatta, vagyis Nerva császárral kezdődött, később azonban Nerva és Traianus életrajza elkallódott. A több mint 60 császár és zsarnok életét hosszabban-rövidebben tárgyaló életrajz hat szerző között oszlik meg: Aelius Spartianus, Iulius Capitolinus, Vulcacius Gallicanus, Aelius Lampridius, Trebellius Pollio és Flavius Vopiscus. Hét életrajzot Diocletianus császárnak ajánl a szerzője, hatot pedig Nagy Konstantinnak, a többit magánszemélyeknek. Mivel e munka kéziratban megadott címe hosszú és jellegtelen, Casaubonus svájci francia klaszszikus filológus 1603-as kiadásában Historia Augustának nevezte el, feltehetőleg e gyűjtemény különlegessége miatt. Azóta ez a cím vált általánossá. E munka tehát a római történelemnek mintegy 160 évét fogja át 117-től 284-ig. Ebben az időszakban a római történelemnek volt egy boldog korszaka: az Antoninusok alatt, s volt egy zavaros és tragikus: a katonacsászárok kora.