A Rufinus ellen című invektívájában Claudianus Stilicho és Rufinus összeütközését és Rufinus bukását írja le. A vandál származású Stilicho katonai karrierje 383 körül kezdődött. 384-ben feleségül vette Theodosius unokahúgát. 394-ben Theodosius hadvezéreként harcolt a frigidusi csatában Eugenius ellen. Theodosius halálos ágyán mindkét fiának gyámjává tette és kinevezte magister utriusqe militiaenak. Rufinus Aquitania Elusa nevű városából került Konstantinápolyba 380-ban. 388-tól magister officiorum, 390-ben Milánóba ment és közvetített Theodosius és Ambrosius között. 392-ben consul lett és megszerezte a praefectus praetorio orientis tisztséget, ami a legnagyobb polgári hatalommal járt, és nagy gazdagságot biztosított számára. Arcadius helyett kormányozta Keletet. Az összeütközés Stilicho és Rufinus között azzal kezdődött, hogy nem tudtak megegyezni abban a kérdésben, hogy hol húzódik a határ Honorius és Arcadius birodalma között. Rufinus rávette Alarichot arra, hogy a vitatott területekre vonuljon. Alarich Thessaliába vezette seregét, Stilicho pedig ellene vonult. Rufinus erre válaszul visszarendelte a keleti csapatokat Konstantinápolyba, Stilichót pedig visszaküldte Nyugatra. Arcadius és Rufinus kivonult a megérkezett csapatok dísszemléjére. Ekkor a katonák körülvették Rufinust és megölték.