Paksa Katalin, Domokos Mária

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

18. századi kottás források és a magyar zenei néphagyomány


146.

Népdaltípusa: „De mit töröm fejemet” (MTA népzenei gyűjtemény 17.066.0/1–4). Összetett sorokból építkező, változékony formájú típus, jellemző szótagszáma 7.7+4.8+4.8+4. Elterjedés: Dunántúl, Felföld, Alföld, Erdély, 26 változatban (közte lakodalmasok: MNT III/A 637–642, ivónóták: MNT III/B 108–111, karácsonyi kántáló: MNT II. 695, névnapköszöntő: MNT II. 948-II). Bukovinában hangszeren is játsszák mint „öregek tánca” (Tari 2001, 206). 19. századi gyűjteményekben, népszínművekben szerepel. Magyarországi szlovákoktól is gyűjtötték (Csörsz Rumen 2011, 394–395).

Vígsággal zeng Parnassusnak magas teteje

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 045 8

A magyar zenetörténet kéziratos és nyomtatott kottás forrásokban szegény, és többnyire a meglévők sincsenek koruk európai színvonalán. Különös jelentősége van tehát a zenei néphagyománynak, amely számos régiséget tartott fenn, és így segíti a sokszor kezdetlegesen, pontatlanul lejegyzett források értelmezését. Ezért írhatta Kodály Zoltán, hogy „a magyar zenetörténésznek először folkloristának kell lennie".

A könyv arra kíván választ adni, hogy milyen - a magyar népzenével összefüggő - forrásokkal rendelkezünk a 18. századból, és ezeknek mi a jelentősége a zenetörténet, illetőleg a zenefolklorisztika szempontjából. Az internetes hangzó melléklet műzenei és eredeti népzenei példái illusztrációként szolgálnak a kottás közlésekhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/paksa-domokos-vigsaggal-zeng-parnassusnak-magas-teteje//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave