Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Egyenlőtlenségek a településrendszerben

Magyarország „falusi ország” maradt. Míg Európa nyugati felén és Észak-Amerikában felhőkarcolók épültek, milliók özönlöttek a nagyvárosokba, addig a magyar településrendszert a városok hiánya jellemezte és jellemzi a mai napig az ország egyes területein. A város hiánya nem egyszerűen térszerkezeti problémaként jelentkezett, hanem az elmaradt vagy akadozó iparosodás, a polgárosodás hiányának, felemás voltának szimbólumává vált. „Az a települési rendszer, amely a várost egy táj szigeteként emeli a vidék fölé, az odatelepült népesség társadalmát is épp ilyen jellemzően osztja kétfelé. A város városi társadalmat teremt és a vidék falusit, s ez a tagozódás nem esetleges és változó különbség, hanem általános érvényű és állandó elkülönülés, amely éppolyan természetű és erejű, mint a rendi vagy az osztálytagozódás” (Erdei, 1974, 44.). Ehhez a képhez és gondolatmenethez nyúltak vissza a hetvenes években a vidéki településszerkezet és társadalom leírására vállalkozó szociológusok, akik nem elsősorban a tradicionális falusi társadalom átalakulását, hanem azt az urbanizációs folyamatot vizsgálták, ami a falvakat tágabb környezetükkel összefüggésben építi be a településrendszer, a társadalom egészébe.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero