Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Út a munkához (?) a gettófalvakban

A 2009 tavaszán életbe lépett, az „Út a munkához” elnevezésű kormányprogramhoz kapcsolódó törvénymódosítások egyik legfontosabb eleme, hogy – 2009-ben még a garantált minimális jövedelem meghagyása mellett – az eddigi segélyeseket két nagy csoportra, a rendszeres szociális segélyre, illetve a rendelkezésre állási támogatásra (RÁT) jogosultak csoportjára osztja. Azoknak, akik rendszeres szociális segélyre jogosultak, nem kötelező a közfoglalkoztatás, az együttműködési kötelezettség is elsősorban „képességfejlesztésre és életmódformálásra” irányul. Ezzel a rendszeres szociális segélyre szorulók, az egészségkárosodottak és az 55 év felettiek, ténylegesen teljesen kiszorultak a közfoglalkoztatásból, a törvény még a támogatott munkák piacán is feleslegesnek definiálta ezt a társadalmi csoportot. Azok, akik a törvény alapján munkaképesnek nyilvánulnak, rendelkezésre állási támogatásban részesülnek, és lehetőség szerint 4 és fél hónapos közfoglalkoztatásban részesülnek a minimálbérnek megfelelő összegért. Ezzel a törvény a szociális segélyre szorulók csoportját életviteli szempontok alapján két csoportra osztja.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero