Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén


Párhuzamos világok

Az évtizedek óta perifériára szorult, hátrányos helyzetű térségben elhelyezkedő településen29 végigsétálva a házak a falu egykori tagolt társadalmáról árulkodnak. A falu szerkezete a mai napig tükrözi az egykori vagyoni hierarchiát, tagozódást és egyúttal a különböző társadalmi csoportok éles térbeni elkülönülését is. A főutcán, a Petőfi utcában a paplak, az ahhoz tartozó egyházi épületek, a tanácsháza mellett a falu egykori módosabb gazdáinak díszes, többszobás parasztházai állnak. Ugyanakkor a két legmódosabb gazda a településen kívül, egy tanyán élt, annak helyét ma már csak az út menti kápolna őrzi. A falu fölé magasodik a térség egyik legnagyobb görög katolikus temploma, mellette, a domboldalban elszórva a gondozott görög, római katolikus és zsidó síremlékek. A templomdomb tövében, a főutca házaitól elkülönülve húzódik az egykori föld nélküli szegényparasztok, zsellérek utcája; az apró házak többsége szinte a dombba van bevájva, így a legtöbbhöz kert sem tartozik. Ez volt a falu szegénysora. A falu főutcájával párhuzamosan csordogáló patak túlpartján, a falutól „kellő” távolságban van a Szőlő utca, a valamikori cigánytelep. Az egy-két helyiséges, szűkös telkeken álló, a parasztportákat utánzó házak az út két oldalán rendezett sorban, körülkerítve állnak; a házak minősége és mérete, rendezettsége alig különbözik az egykori nem cigány szegénysor házaitól. A Szőlő utcával szemben, a főút túloldalán található a Malom út: a hetvenes, nyolcvanas években itt építkeztek a tehetősebb cigány családok. A többhelyiséges, nemegyszer emeletes házak mellett kert és gazdasági épületek is vannak. A falu „újkori” vezetőinek, az orvosnak, az agronómusnak, az állatorvosnak, az iskolaigazgatónak a főutcán már nem találtak helyet, ezért a falu szélén, az új orvosi rendelő, az iskola és az óvoda mellé blokkházakat építettek nekik, amit a falu a mai napig csak „csókolom” utcának nevez.

Kirekesztve

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave