Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Változások az aprófalvak világában – migrációs tendenciák a Csereháton

A Kassa és Miskolc között elhelyezkedő, a Hernád és a Bódva folyók által körülhatárolt, Cserehátként ismert földrajzi területnek – a mezőgazdasági modernizálás elmaradása, az ipar teljes hiánya, illetve a vasúthálózat kiépítetlensége miatt – az ipari területekhez való csatlakozása nehézkes volt, így soha nem tartozott az ország fejlődő térségei közé. A 20. század fordulóján a térségben jellemzően 15–20 holdas paraszti gazdasággal rendelkező családok számítottak jómódúnak, mellettük tömegével éltek egykori zsellérek, föld nélküli szegények és cigányok. A dimbes-dombos, nem túl jó minőségű földeken a termőterület mintegy felét művelő kis- és törpebirtokok a századelőn többnyire a Felvidéken értékesített gabonát termeltek, viszonylag alacsony hatásfokkal, hiszen a gazdaságok legtöbbjében a tőkehiány miatt elmaradt a modernizáció, a gépesítés. Kivételt ez alól csak a zsidó haszonbérletben levő területek jelentettek. A gazdasági szerkezetváltás és a modernizáció elmaradása magas természetes szaporodással párosult, ami a terület országos viszonylatban is kiemelkedő túlnépesedéséhez vezetett (G. Fekete, 1991).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero