MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Magyarország geológiája. Paleozoikum I.
Úrhidai Mészkő formáció
Az úrhidai liditfeltárás területén mélyült a M. Áll. Földtani Intézet velencei-hegységi kutatócsoportja által tervezett Ú-4 jelű kutatófúrás, amelynek — eddig publikálatlan — rétegsorát a kutatócsoport vezetője Horváth István közreműködésével mutatjuk be (56). A fúrás 50 m-ig szericitpalával tagolt liditben, onnan 435 m-ig devon mészkőben haladt és abban is állt le. A mindvégig meredek rétegdőlés (35–70°) miatt a devon mészkő valódi vastagsága kb. 220 m.
Tartalomjegyzék
- Magyarország geológiája Paleozoikum I
- Impresszum
-
- Előszó
- 1. Ausztroalpi nagyszerkezeti egységek
- 1.1. Fertőmenti nagyszerkezeti egység
- 1.1.1. Soproni Kristályospala összlet
- 1.1.1.1. A földtani megismerés története
- 1.1.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 1.1.1.3. Földtani kifejlődés és keletkezési viszonyok
- 1.1.1.3.1. Soproni Csillámpala formáció
- 1.1.1.3.2. Soproni Gneisz formáció
- 1.1.1.4. Szerkezetföldtani viszonyok
- 1.1.1.5. Fejlődéstörténet
- 1.1.1.6. Gyakorlati vonatkozások
- Irodalomjegyzék
- 1.1.2. Fertőrákosi Metamorfit összlet
- 1.1.2.1. Irodalmi adatok
- 1.1.2.2. Elterjedés, település, tagolás
- 1.1.2.3. Földtani kifejlődés és keletkezési viszonyok
- 1.1.2.4. Fejlődéstörténet
- Irodalomjegyzék
- 1.1.2.1. Irodalmi adatok
- 1.1.3. Kisalföldi mezometamorf képződmények
- 1.1.1. Soproni Kristályospala összlet
- 1.2. Rábamenti nagyszerkezeti egység
- 1.1. Fertőmenti nagyszerkezeti egység
- 2. Középhegységi nagyszerkezeti egység
- 2.1. Dunántúli-középhegység
- 2.1.1. A földtani megismerés áttekintése
- 2.1.2. A földtani felépítés alapvető vonásai
- 2.1.3. Balatoni Fillit formációcsoport
- 2.1.3.1. A földtani megismerés története
- 2.1.3.2. Elterjedés, település, tagolás
- 2.1.3.2.1. Balatonfőkajári Kvarcfillit formáció
- 2.1.3.2.2. Szárhegyi acritarchás aleurolitpala
- 2.1.3.2.3. Lovasi Aleurolitpala formáció
- 2.1.3.2.4. Alsóörsi Metariolit
- 2.1.3.2.5. Litéri Metabazalt
- 2.1.3.2.6. Révfülöpi Aleurolitpala formáció
- 2.1.3.2.7. Révfülöpi Metaandezit
- 2.1.3.2.8. Téti Aleurolitpala formáció
- Irodalomjegyzék
- 2.1.3.1. A földtani megismerés története
- 2.1.4. Devon mészkő formációcsoport
- 2.1.5. Karbon formációk
- 2.1.6. A Balaton-vonal menti granitoid intrúziók
- 2.1.6.1.1. Velencei Gránit formáció
- 2.1.6.1.1.1. A földtani megismerés története
- 2.1.6.1.1.2. Elterjedés, település, tagolás
- 2.1.6.1.1.3. A gránit kőzettani kifejlődése
- 2.1.6.1.1.4. Zárványok és kontaktmetamorf képződmények
- 2.1.6.1.1.5. A magmadifferenciáció termékei
- 2.1.6.1.1.6. Pneumatolitos jelenségek
- 2.1.6.1.1.6.1. Turmalinos palaszegély
- 2.1.6.1.1.6.2. Turmalinos gránit, aplit és mikrogránit
- 2.1.6.1.1.6.3. Fluorit és molibdenit pneumatolitos gránitban
- 2.1.6.1.1.6.4. Epidotos gránit, kloritosodás
- 2.1.6.1.1.6.5. Utómagmás hidrotermális szakasz
- 2.1.6.1.1.6.6. Berezitesedés
- 2.1.6.1.1.6.7. Hidrotermális telérképződés
- 2.1.6.1.1.6.1. Turmalinos palaszegély
- 2.1.6.1.1.7. Gyakorlati hasznosítás
- 2.1.6.1.1.8. Velencei Gránit a ságvári fúrásokban
- 2.1.6.1.1.1. A földtani megismerés története
- 2.1.6.1.2. Dinnyési Granodiorit formáció
- 2.1.6.1.3. Gelsei kvarcdiorit (tonalit) formáció
- Irodalomjegyzék
- 2.1.6.1.1. Velencei Gránit formáció
- 2.1.7. Alsóperm szubszekvens vulkanit
- 2.1.8. Felsőperm formációk
- 2.1.8.1. A földtani megismerés története
- 2.1.8.1.1. Balatonfelvidéki Vöröshomokkő formáció
- 2.1.8.1.2. Tabajdi Evaporit formáció
- 2.1.8.1.3. Dinnyési Dolomit formáció
- 2.1.8.2. Üledékképződési környezet, fejlődéstörténet és ősföldrajzi kapcsolatok
- 2.1.8.3. A perm-triász határ
- Irodalomjegyzék
- 2.1.8.1. A földtani megismerés története
- 2.1. Dunántúli-középhegység
- 3. Igali szerkezeti öv
- 4. Kárpáti (Vepor) szerkezeti egység
- Ábrajegyzék
- Fototáblák
- Színes mellékletek
- Táblázatok
- Folyóiratok címének rövidítése
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 038 0
A Magyarország geológiája: Paleozoikum I. című kötet Északnyugat-Magyarország paleozóos képződményeinek szintézise. Nagy súlyt kapott a földtani megismerés története és a lehetőleg teljes irodalomjegyzék. Önálló fejezetek a rétegtani egységek elterjedésének, településének és tagolásának ismertetése, a földtani kifejlődés jellemzése, a bio- és litosztratigráfiai értékelés, a fejlődéstörténet és az ősföldrajzi kapcsolatok. Jelentőségének megfelelően a gyakorlati hasznosítás témája is tárgyalásra kerül. A könyv sajátos értéke a földtani alapszelvények kiemelt bemutatása, valamint a nagyszámú ábra és fotótábla.
Hivatkozás: https://mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-i//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
