Fülöp József

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.


A bécsi földtani intézet geológusainak munkája

Hochstetter, Ferdinand (1856) az Edelény környéki és a borsodi templomdombon megfigyelt paleozóos képződményeket „Urthonschiefer”-ként (Graphitschiefer und kristallinischer Kalk) határozta meg. Ettől északra, a Császtapuszta és Szendrőlád környékieket is részben még a gailtali „Urthonschiefer”-rel, másrészt az előbbi felett települő „Kohlenkalkformation”-nal azonosította. Ez utóbbihoz tartozónak tekintette a szendrői Palabányában feltárt agyagpalát (Dachschiefer) és a szendrői sárgásfehér vastagpados mészkövet is (1).

Magyarország geológiája. Paleozoikum II.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 039 7

Észak-Magyarország és a Tiszai nagyszerkezeti egység (Zemplén, Alföld, Dél-Dunántúl) mezozóosnál idősebb (700–245 millió éves) képződményeinek szintézise. A Magyarország geológiája: Paleozoikum I. kötettel együtt a teljes magyarországi prekambrium–paleozoikum kézikönyve. Ismeretanyaga nemcsak a publikált irodalomban és a hozzáférhető kéziratos jelentésekben foglalt kutatási eredményeket tükrözi, de nagymértékben épít a kortárs szakemberek közreműködésére, a személyes tapasztalatokra és vizsgálatokra is. Különös figyelemmel készültek a megismeréstörténet fejezetei, amelyek a rövid tárgyi értékelés mellett egyben a tudós elődök és kortársak iránti tisztelet fifejezői.

Hivatkozás: https://mersz.hu/fulop-magyarorszag-geologiaja-paleozoikum-ii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave